|
|
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra.
A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek, szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek. A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|