|
|
|
|
Moszkvai napok Budapesten (2. rész)
|
A moszkvai filmművész-delegáció a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. Rolan Bikov, a küldöttség vezetője beszélt arról, hogy a szovjet filmművészet a változás korát éli; különösen a dokumentumfilm területén zajlik erőteljes megújulás. E műfajt a peresztrojka és a glasznoszty jegyében olykor bátrabb, szókimondóbb fogalmazás jellemzi, mint a megújult szovjet sajtót. Elmondotta azt is, hogy a Budapestre érkezett öt film - amelynek bemutatása megelőzi a moszkvai premiert - csupán ízelítőt nyújt a témaköröket rendkívül széles skálán megújító törekvésekről. Tájékoztatott arról is, hogy stúdiója, a Junoszty első alkalommal hív meg külföldi vendégrendezőt, Erdőss Pál személyében. A sajtótájékoztató vendége volt Mihail Juzovszkij rendező, valamint Sej-haj kutyabaj című filmjének két női főszereplője, Marina Jakovleva és Jelena Szanajeva. A filozofikus mesetörténetet csütörtökön délután 4 órakor láthatják az érdeklődők a Puskin moziban. Jelena Szanajeva - aki két évvel ezelőtt már vendége volt Budapestnek ugyanezen a rendezvényen - meglepetéssel teli örömének adott hangot, hogy nagymértékben megnövekedett a magyar közönség érdeklődése a szovjet filmek iránt. Úgy vélte: a változás a szovjet film megújulásán túl annak is köszönhető, hogy ma már sokkal nagyobb és igényesebb a szűrés a baráti országok filmjeinek átvételekor. Hagyományok és új törekvések címmel hat moszkvai művész alkotásaiból nyílt kiállítás a Budapest Galéria Szabadsajtó úti kiállítótermében. A tárlat résztvevőinek nincs közös programja. Valentyina Apuhtyina fa- és fémkompozícióit a forma, a szín és a tér kölcsönhatásának kutatása jellemzi. Nyikolaj Zseltusko képeinek fő témája az észak-orosz falu. Annamuhamed Zaripov festményeit a keleti művészet ihletése hatja át. Ljudmilla Szosinszkaja plasztikái a szerzőnek a környező világ szépségei iránti rajongásáról tanúskodnak. Larissza Naumova színgazdag festészete az élet örömeit és tragédiáit fogalmazza meg. Viktor Szkalkin művein elsősorban a közhelyek elutasítása érződik. A kiállítás - amelyet Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója és Mihail Ivanov, a Szovjet Képzőművész Szövetség moszkvai szervezetének titkára nyitott meg - április 19-ig tekinthető meg. (folyt.köv.)
1989. április 5., szerda 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|