|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 26., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ,,Vívmányaink,, című sorozatában vasárnap a Jurta Színházban a szövetségi rendszerről rendezett vitát, meghívott előadókkal.
A vita során egyebek között azt hangoztatták, hogy az SZDSZ a magyar nemzetet európai népnek tekinti, s hogy a magyar külpolitika fő feladatának azt tartják, hogy a lehetőségekhez képest az országot minél közelebb vigye a fejlett európai országokhoz. A semlegesség eszményt többen olyan távlati külpolitikai programként említették, amely jelenleg nem kezelhető aktuális külpolitikai követelésként. Mint mondották, közelítéseként a Varsói Szerződés felépítésének demokratizálását, katonai jellegének fokozatos csökkenését kívánják, azt, hogy egyre inkább politikai eszmei szövetség jellege kerüljön előtérbe. A hazánkba érkező romániai magyaroknak, az SZDSZ szerint, jár a magyar állampolgárság, de hazánknak ezen kívűl is minden rendelkezésre álló politikai eszközt igénybe kellene vennie azért, hogy a szomszédos országok magyar kisebbsége emberi és nemzeti jogainak teljes birtokában élhessen szülőföldjén. A hitelek visszafizetésére politikai moratórium kérését javasolta az SZDSZ-nek a külpolitikáról szóló állásfoglalása. A vita vezetője - Szabó Miklós történész - felolvasta Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének levelét. Ebben a politikus üdvözölte azt, hogy az SZDSZ állásfoglalása, nem az MSZMP ellenében, hanem az annak nevével is fémjelzett magyar külpolitika mentén gondolja végig legfontosabb problémáinkat. Most - írta - az MSZMP is azon fáradozik, hogy Magyarországot a fejlett Európához közelítsük. A levél ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az SZDSZ által felídézett és vállalt 1956-os semlegességi nyilatkozatot az idő meghaladta. E kérdés egyébként is szétfeszíti a reálpolitika kereteit, csak hosszú távú cél lehet. (folyt.köv.)
1989. február 26., vasárnap 20:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|