|
|
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI munkatársa írja: 1989. március 9. csütörtök (MTI) - Bicskei Bertalan, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya önhibáján kívül kockáztatásra kényszerült. Úgy ült le szerda este a kispadra a Népstadionban, hogy az írek elleni vb-selejtező előtt igazán komoly előkészületi mérkőzésen nem is láthatta jelöltjeit. Nem láthatta, mert nem volt rá idő az NB I-es bajnoki rajt előtt. Igy azután - de csakis ilyen szempontból - elégedettségre adhat okot az angol és skót ligából verbuválódott, óriási állóképességű, olajozottan játszó Irország elleni 0:0-ás döntetlen. A magyar csapat három mérkőzésen három különféle összetételű együttessel szerepelt, négy pontot gyűjtött, s továbbra is veretlen. Lehet azon vitázni, vajon melyik volt az érzékenyebb pontvesztése: a tavaly decemberi, idegenbeli Málta elleni, vagy a szerda esti? Málta együttesével szemben a vesztegetési ügyek miatt megtizedelt legénység lelkesen játszott, de gyermeteg hibája miatt a 91. percben gólt kapott, elúszott az egyik pont. Akkor sokan állították: ha Détári Lajos pályán lett volna a La Valletta-i összecsapáson, nincs gond. Szerda este az Olympiakosz Pireusz légiósa játszott, de ettől cseppet sem lett veszélyesebb a magyarok játéka. A szerda este tehát röviden így jellemezhető hazai szempontból: Détári most volt, játék azonban vele sem. Vajon miért? Előzetesen mindenki jól tudta, hogy a pontosan felépített ír védelmi fal ellen csakis úgy lehet eredményt elérni, ha szünet nélkül akciókat kezdeményeznek a magyarok, s a szintén igen iskolázott ír középpályás vonal ellenállását idővel felőrlik. Ahhoz adva voltak Détári Lajos többnyire pontos átadásai, de a két ék, Mészáros és Kiprich egyszerűen eltűnt a fehér-zöldek gyűrűjében. Nem sikerültek az egyéni megugrási kísérletek sem. Gregornak a középpályás csapatrészben való szerepeltetése egyáltalán nem gyümölcsözött. Talán azért, mert a Bp. Honvéd játékosa inkább csatár mint középpályás. Détári tehát önhibáján kívül nem tudott igazán karmesterré előlépni, noha már puszta jelenlétével is kivonta a forgalomból Whelant, akinek a feladata volt a szőke magyar ellenőrzése. Alapvető bajnak bizonyult az is, hogy a két szélsőhátvéd, Sass és Kozma is igen ritkán ment az ír bástyák mögé. Pedig az első percekben látszott, hogy Détári képes hosszú labdákkal indítani Sasst, aki egy-két alkalommal Morris mögé került, és jól is adott be. A második félidőben már Sass sem vállalkozott felfutásra. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:18
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (2. rész)
|
Ami Gregorral kapcsolatban említhető, az Hajszánra is igaz: a Rába ETO labdarúgója ízig-vérig szélső, ezért alig érthető, miért kárhoztatták arra, hogy a középpályán tüsténkedjék. Amikor középen megközelítette az ír 16-ost, kiderült: fél attól, hogy ha a támadás kudarcba fullad, az ő árván maradt középpályás helyén melyik ír robog előre, kerül a hátába. Ezért azután a győri játékos nem is mert igazán cselezni, pedig az az ő igazi mestersége. Feladat volt az is, hogy lehetőleg lapos, rövid, gyors átadásokkal kell megközelíteni Pat Bonner kapuját. Nos, a magyar labdarúgókról ezen az estén kiderült: régi erősségüket, az ügyes, cseles, boka melletti átadásokat egyszerűen elfeledték. Óriási hibaszázalékkal passzolgattak. Jellemző, hogy a legnagyobb helyzet magas beadás után alakult ki. A második félidőben Kiprich remek átadását Kovács E. kevéssel fejelte fölé. Ami az egyéni teljesítményeket illeti, nem is lehet jelest kiosztani senkinek sem. Jót is csak ketten érdemelnek. Détári mellett Kovács E. tűnt ki, de amikor a földön kellett továbbítani, akkor ő is alapvető hibákat vétett. Bicskei Bertalan abból főzött, amije éppen rendelkezésre állt. Csak a remény marad arra, hogy a vesztegetési ügyek végleges lezárása után bővül majd a válogatható labdarúgók köre, s akkor Bicskei valami olyat tanít a nemzeti együttesnek, ami egyedi, ami sikert ígér. Szerda este nem látszott, hogy valamilyen egyedi úton elindult volna a magyar válogatott. Két dolog világos: az ír együttes egységesebb, jobb, s inkább Magyarország örülhet a hazai pontszerzésnek. Az írek mindenféle megerőltetés nélkül, lépésben harcolták ki a 0:0-át, ami Jack Charlton véleménye szerint nem rossz. Az írek angol kapitánya úgy véli: az eddigi 270 perc során ugyan gólt sem rúgott válogatottja, de most jön a java, hiszen már csak november 15-én (akkor is az európai 6. csoport ,,pofozógépe,,, Málta ellen) lépnek pályára idegenben. S akkor egyben utoljára is. Hátravan hát négy hazai selejtezőjük. Charlton szerda esti sajtókonferenciáján sejtetni engedte: azon a négy mérkőzésen nyolc pontot tervez. Azzal a tétellel senki sem vitázik, hogy a spanyolok bizonyosan ott lesznek jövő nyáron az olaszországi vb-döntőben. Négy mérkőzés, nyolc pont, 10-0-ás gólkülönbség. Létezik-e ennél jobb rajt? Kérdés: az ibériaiak mögött melyik válogatott lép tovább másodikként? A szerda esti 90 percen látottak alapján egyértelmű: Irország. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:19
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (3. rész)
|
Így látták Dublinban, Belfastban, Madridban ------------------------------------------- A szerda esti Magyarország - Írország (0:0) labdarúgó vb-selejtező mérkőzésnek a csoportbeli ellenfelek országában kiváltott visszhangról - legyen az szövetségi vagy sajtóvisszhang - az MTI munkatársai gyűjtöttek információkat. A lényeg így foglalható össze: a biztos továbbjutónak számító Spanyolország mögött még mindig nyílt az ír-magyar-északír versenyfutás a szintén olaszországi repülőjegyet biztosító második helyért. Dublin: ------- Az ír sajtó szalagcímei híven kifejezik a ,,zöld szigeten,, uralkodó elégedettséget az értékes budapesti pontszerzés felett, bár itt-ott kicsendül a csalódottság is, hiszen bátrabb játékkal a másik pontot is megkaparinthatták volna a vendégek. A Cork Examiner című vidéki lap ,,Írország nem volt elég éhes,, című tudósításából az a vélemény szűrhető le, hogy nagyobb önbizalommal és bátorsággal győzhettek volna Jack Charlton játékosai. Az országos lapok közül a The Irish Press ,,Most a hazai sorozat következik,, címmel indította budapesti tudósítását. A cikkíró szerint a három idegenbeli mérkőzésen megszerzett két pont nem rossz, s ha ehhez a soron következő négy hazai összecsapáson legalább hatot hozzátesznek, akkor nem foroghat veszélyben a továbbjutás. Az írás egyik alcíme - ,,Csiszolt profimunka,, - pedig az ír csapat magabiztos, semmit sem kockáztató játékát dícséri. A szintén Dublinban megjelenő The Star főcíméhez (,,All right, Jack ,,) nincs mit hozzátenni, ezek a szavak nem is titkolt gratulációt jelentenek Jack Charlton menedzsernek címezve. A harmadik fővárosi újság, a The Independent viszont fanyalog: ,,Hol maradnak a gólok?,, A cikkíró az ír válogatott játékosainak szemére hányja, hogy három idegenbeli mérkőzésükön egyetlen gólt sem tudtak szerezni A szerdán látottak summázása meglehetősen lesújtó: a kilencven perc maga volt az unalom... x x x (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:20
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (4. rész)
|
Belfast: -------- Az északír sajtó nemigen foglalkozott a budapesti magyar-ír találkozóval, így lapvélemények hiányában William Campbell, Észak-Írország Labdarúgó Szövetségének titkára nyilatkozott telefonon az MTI-nek: - A szerdai eredmény méginkább a spanyolok malmára hajtja a vizet, bár továbbjutásukat már eddig sem kérdőjelezte meg senki - kezdte. - Ami a második helyet illeti, annak megszerzésére pillanatnyilag Írország hajszálnyival esélyesebbnek tűnik, mint Magyarország és Észak-Írország. Igy, ebben a sorrendben. Nekünk most már egy olyan hegyet kell megmásznunk, amely igen magas és meredek, de amíg egy százaléknyi matematikai esélyünk van, nem adjuk fel Miben bíznak? - Máltát, Magyarországot és Írországot még hazai környezetben fogadjuk, ha ellenük 100 százalékosan zárunk, semmi sem veszett el. Azt is reméljük, hogy Dublinban ugyanúgy nem bír majd egymással Írország és Magyarország, mint Budapesten, továbbá azt is valószínűnek tartjuk, hogy Spanyolország legalább három-három pontot vesz el két fő ellenlábasunktól. Tehát: kinek a továbbjutására fogadna? - Természetesen Spanyolországéra és... Inkább nem fogadok x x x (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:23
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (5. rész)
|
Horst Heese: ,,Majd figyeljenek ,, ---------------------------------- Horst Heese, az Eintracht Frankfurt egykori igen kemény játékosa (amikor a Bundesligában játszott, belemenései miatt olykor ,,Gyilkos,, becenévvel is illették...) máltai labdarúgó-szakértők szerint az utóbbi hónapokban kisebbfajta csodát művelt a szigetországi válogatottal. Ennek egyik jele a magyarok elleni tavaly decemberi 2:2 volt La Vallettában. Szerda este ő is ott volt a Népstadionban. Nem csoda, mert április 12-én ismét a magyar főváros vendége lesz. De akkor már a ,,keresztes,, válogatottal együtt. - Ó, addig még vár ránk egy másik nagy csata - mondta el a szerda esti magyar-ír után. - Március 22-én a spanyolok elleni idegenbeli fellépés sem ígérkezik könnyűnek. Akik ismerik Önt, azt vallják: azért tudott jelentős előrelépést elérni Máltán, mert a múlttól eltérően növelte válogatottja közös készülődéseinek számát. - Igy igaz. Hetente három-négy alkalommal is összehívom a keretet, akkor is, ha a bajnokság folyik, s ezekről a foglalkozásokról csak a légiósaink hiányoznak. Ilyenkor szinte mindennel foglalkozunk. Erőnlét, taktika, technika, csapatjáték - és még sorolhatnám. Nem nagy udvariatlanság kijelenteni, hogy Málta aligha hihet olaszországi vb-döntős helyben, nemde? - Amíg van esély, addig küzdeni kell. Valamennyi riválist látta már az európai 6. vb-selejtező csoportban? - Igen. Most már igen. Az íreket most volt alkalmam feltérképezni. Az eddigi eredmények tökéletesen reálisak. Gondolok itt arra, hogy a spanyolok korábban 2:0-ra verték az íreket Sevillában. Ez a két válogatott esélyes a 24-es döntős helyre? - Ki lát a jövőbe? De azt ajánlom, majd figyeljenek oda. Mire? - Máltára. Az a tervünk, hogy mindenütt - még idegenben is - élünk a támadások lehetőségével. Milyen különbségeket lát a decemberben a La Valletta-i Ta, Quali stadionban fellépett és a szerda esti magyar válogatott között? - La Vallettán volt egy jó középpályásuk, ha jól emlékszem Kékesi, aki az első félidőben jól játszott, és Vincze is ügyes volt. Détári olyan veszélyes, mint a híre. Különbség? Most jobban védekeztek. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:03
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (6. rész)
|
Akkor még egyszer: melyik két válogatott lesz ott Olaszországban? - Nem tudom. Papíron Észak-Irország és Málta helyzete gyenge. De még sok mérkőzést játszik ez a két csapat. Gondolom, Billy Bingham északír kollégám is úgy véli: minden válogatott mérkőzés fontos. x x x (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:05
|
Vissza »
|
|
Détári most volt, játék azonban vele sem (7. rész)
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid: ------- Spanyolországban csalódottak a magyar labdarúgók által látott teljesítménytől - ez állapítható meg a csütörtöki lapok budapesti tudósításaiból. A Marca című sportszaklap egész oldalt betöltő beszámolója ezt a címet viseli: Magyarország és Irország - egyaránt rosszak. A felcím is sokatmondó: a két védelem felülmúlta a támadókat, de általában az unalom volt a jellemző. A Marca kiemeli, hogy a magyarok továbbra is veretlenek a világbajnoki selejtezőkön, az írek pedig nem rúgtak még gólt. Détáriról azt jegyzi meg, hogy könnyedén játszott, de megfeledkezett a pályán lévő társairól. Általánosságban megállapítja, hogy mindkét csapat félt attól, hogy gólt kap, s ez annyira szembetűnő volt, mintha megnemtámadási egyezményt kötöttek volna. Igy azután hagyják, hogy a selejtező csoport más tagjai döntsenek sorsukról. Luis Suarez spanyol szövetségi kapitány a Marcának adott nyilatkozatában kifejtette: az otthon játszó magyaroknak nagyobb erővel kellett volna a játék küzdelmébe vetniük magukat. A magyar válogatottból hiányzott a határozottság, a játékritmus és az ambíció. ,,Őszintén be kell vallanom, hogy kissé csalódtam a magyarokban, akiktől többet vártam,, - mondta. Détárival kapcsolatban megjegyezte: a csapatért nem áldozott valami sokat, gyakran az önzés vétkébe esett, túlságosan visszafogottan játszott. Az ,,AS,, címe szerint unalmas játékot kínált a szerdai találkozó. A sportlap az EFE spanyol hírügynökség tudósítását publikálta, amely azzal kezdődik, hogy az írek lemondtak egy biztosnak látszó győzelemről idegenben. Az ABC című napilap szerint a selejtező csoportban a magyaroknak még sok mérkőzésük van hátra és igen nehéz helyzetben vannak. Ez a lap úgy vélekedik, hogy Bicskei Bertalan együttesében az önző játék érvényesült. (MTI) x x x (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|