|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (1. rész)
|
Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával
folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor. Az
ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke
kért szót.
- Az új alkotmány szabályozási elveinek országgyűlési vitája -
úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom - igazán - történelmi
esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős
állomása. A vitában részt vesznek a ,,hagyományos,, társadalmi
szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai
szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az Alkotmány olyan
súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő
egyetértését meg kell szereznünk - szögezte le előljáróban a
miniszterelnök.
A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és
szabályozási részletkérdés is felmerült. Úgy vélem, ez is azt
bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az
orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első
szövegváltozatának kidolgozása.
Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányát jól mutatja,
hogy amíg 1988. tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem
vitatja, hogy nem a régi Alkotmány módosítása, hanem új Alkotmány
kidolgozása szükséges. Mintahogy azt sem vitatja senki, hogy az
alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy
csoport sem sajátíthatja ki. Új alaptörvényünknek a nép nem
társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen.
Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az
1948-49-ben kialakult társadalmi-gazdasági-politikai rend - amelynek
jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány - már nem alkalmas kerete
a modern ipari világhoz történő felzárkózásnak.
A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk
egyértelműen: a bürokratikus, túlcentralizált, államszocialista
társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott;
fejlődésképtelennek, a modernizáció fékezőjének bizonyult.
Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny,
történelmileg mulandó eredményei lehetnek, és a visszarendeződés
Damokles kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett.
De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának
szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell
nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapértékeihez: a
fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a
valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell
valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 09:58
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (2. rész)
|
Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a
múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk.
Egyre több szocialista országra jellemző már a felismerés:
eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött.
Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és
emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre
kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia
kifejlődéséhez kiterjedt jogalakotási munka, a demokrácia jogi
garanciáinak kialakítása szükséges.
Amit viszont mi, magyarok szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek
tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek
intézményes politikai kifejeződése.
Én nem tartom lényegesnek, ha úgy tetszik vízválasztónak, hogy
van-e jelző a demokrácia előtt. Általában vett demokratikus modell
ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés
örökségét képező demokratikus alapelvek, amlyeket adott társadalmi
rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében
sajátosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kell
legyen.
A lényeg az, hogy a demokratikus elvek szervesen összekapcsolják
a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és, hogy
a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben
működőképes is legyen.
Hogy ez hogyan működhet egyáltalán, vagy a lehető legjobban, azt
nem lehet általános érvénnyel meghatározni. De valamilyen formában
meg kell próbálni. Most a társadalom politikai erőcsoportjainak
többsége - múltbeli tapasztalatai, a jelen törekvései és jövőképe
alapján - a többpártrendszerben látja a demokrácia garanciáját.
Teremtsük hát meg ennek feltételeit, de felelősen és elhivatottan
És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy
saját utunkat járjuk. Erőnket most nem kell magyarázkodásra vagy
védekezésre fordítani: mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek
joga van a saját út megválasztásához. Koncentráljuk tehát
energiánkat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá tegyük. És
hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az útmenti, múltból itt
maradt ,,időzített bombákat,,
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (3. rész)
|
Mert vannak ilyenek; mert voltak bűnök és e bűnöknek áldozatai.
Őket mi most megkésve - de a történelmi lehetőséggel azonnal élve -
rehabilitálni fogjuk. A tények feltárása, összeillesztése és
minősítése történészi alaposságot, igazságos mérlegelést,
tárgyilagosságot, távolságtartást, érzelemtől és indulattól mentes
megközelítést és értékelést igényel. Ez rendkívül időigényes
feladat. Elégtételt akarunk szolgáltatni, és nem azt keresni: kin
lehet elégtételt venni. Rehabilitálásra és nem bűnüldözésre
vállalkoztunk. Még meglévő sebeket akarunk gyógyítani, s nem
begyógyultakat feltépni
Ha nemzeti összefogást és közmegegyezést
akarunk, nem tehetünk mást.
- Ha az előbbiekben arra utaltam, hogy az 1949-es alkotmányunk
az akkori társadalmi-politikai viszonyok terméke volt - joggal
adódik a kérdés, ma milyen viszonyok szülik új alkotmányunkat?
Természetesen nem támaszkodhatunk - egyébként sohasem volt - stabil,
megszilárdult politikai viszonyokra. Mégis joggal várhatjuk, hogy
időt álló alaptörvényünk legyen, mert az stabil értékekre
támaszkodik, és átfogó fordulatot alapoz meg a társadalom által
létrehozott és az általa is ellenőrzött államrendszer irányába.
Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a
jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor
a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota
romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?
Ennek ellenére az én válaszom határozott igen
Mert tapasztalhattuk:
jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs
alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a
gazdasági fejlődésnek. S ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja,
forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi
felemelkedésének.
Ezt tudva indokoltnak fogadhatjuk el, hogy most átmenetileg a
politikai intézményrendszer reformja - évtizedes lemaradás után -
elébe vágott a gazdasági reformoknak. De ez csak átmeneti lehet.
Tendenciájában a kettőnek együtt kell haladnia, a tartós leszakadás
ugyanis töréshez vezet
Szívós és türelmes munkával kell szinkronra
törekedni, hogy az összhang hiánya ne váltson ki önveszélyes
radikalizmust. Se a rohanni akarók részéről, se a régi keretek
felbomlására rendcsinálással, a vaskéz politikájával reagálni
hajlamosak oldaláról. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:15
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (4. rész)
|
Hazánkat Európához akarjuk felemelni. Tudjuk: nagy a
szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A sikeres
átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy
visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy
követni tudjanak bennünket azok, akikért előrehaladni egyáltalán
érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak
kevesen követnek
Erő csak a centrumban van, s a centrumot a reform
köré kell megszervezni
A kormány ezt akarja, s ez az, amit én
reformcentrumnak nevezek.
Tisztelt Ház
A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető
konszolidált átmenet esélye - mint ezeréves történelmünk minden
jelentős lépése - a nemzetközi feltételek alakulásától is függ.
A ,,peremfeltételek,, kedvezőek. A szocialista országokban a
reformpozíciók erősödnek, érlelődik a modellváltás szükségességének
felismerése és a váltás előkészítése. A mi új alkotmányunk ebbe a
folyamatba illeszkedik. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa is üdvözli
ezt a lépést, amit fontos építőkőnek tekint a közös európai ház
megalapozásában. Nem is alaptalanul, hiszen az új alkotmány nemcsak
a szocialista alkotmányfejlődés szakaszhatára; nemcsak az ezeréves
államiság kifejeződése; nemcsak a magyar progresszió alkotmányjogi
elgondolásainak vállalása, hanem olyan vállalkozás, amely újból az
európai fejlődés élvonalába lendíthet bennünket
De csak akkor, ha nem riadunk meg a szükségképpen felmerülő éles
konfliktusoktól, és türelmes, együttműködésre kész magatartással
keressük azok megoldását
Ez a reformokat megvalósítható átmenet
záloga.
Úgy kell haladnunk a reformok útján, hogy a hatalom és
társadalom viszonyában ne bénító szembenállás, hanem az
együttműködés legyen meghatározó.
Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történelemben mindig
csak akkor volt eredményes a gazdaság- és társadalomépítés, amikor a
reformok útját jártuk, amikor a reformokat erős, a társadalom
támogatását élvező kormányzat vezérelte. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:20
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (5. rész)
|
A sodródó hatalom mindig széthúzáshoz, széteséshez, anarchiához
vezetett. De nem volt eredményes az önkényuralmi berendezkedés sem
A magyar reformidőszakok sikerének titka abban rejlett, hogy a
folyamatot központilag vezérlő erős kormányzat együttműködött a
reformfolyamatokat hordozó társadalmi rétegekkel. A jelenlegi
helyzetben a modellváltás bázisa már nem lehet egy vagy két osztály,
illetve társadalmi réteg
A célul tűzött modell, az ahhoz vezető átmenet társadalmi bázisa
nem lehet ugyanaz, mint amire eddig támaszkodhattunk.
Tulajdonreformot hajtunk végre és vállalkozásösztönző politikát
követünk. Ebből az következik, hogy az új bázis a vállalkozásra kész
és képes emberek, szervezetek összessége; mindazok, akik egy ilyen
rendben esélyt látnak az érvényesülésre és a biztonságos létre. Ha
ez a bázis érdekelt teljesítménye növelésében, ezzel létrehozza
azokat a forrásokat is, amivel a széles körű szociális biztonság
erősíthető, a rászorultak megsegíthetők
Bízom benne, hogy az átmenet karakterében és az új modell
tartalmában egyetértés alakítható ki a társadalomban és a politikai
élet lényeges szereplői között.
Egyetértésre kellene jutnunk az emberarcú, közösség- és
környezetbarát, ugyanakkor a társadalmi jólétet hatékony gazdasággal
megalapozó szocialista társadalom szükségességében; egy ilyen
társadalmat építő, a modellváltást dinamizáló demokrácia
kiépítésében; nemzeti érdekeink érvényesítésében, az emberiség
egyetemes érdekeinek védelmében, az egyenrangú és szuverén államok
világot átfogó kapcsolatrendszerében; történelmi múltunk, ezeréves
államiságunk és az egyetemes magyarság iránt érzett felelősségünk
vállalásában; egy olyan politikai rendszer kialakításában, amely
megszüntet minden egyeduralmat, a hatalomgyakorlás minden
kizárólagos formáját. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:26
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (6. rész)
|
A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az új alkotmánynak
feltétlenül tartalmaznia kell:
- az emberi és állampolgári jogok, valamint az állampolgári
kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi,
állampolgári jogokról szóló nemzetközi egyezmények beépítését a
hazai jogrendszerbe;
- az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és
megerősítését, nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai,
hivatásbeli önkormányzatoknál is;
- az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások
széles hálózatának kiépítését, amelyek a településfejlesztésben, az
építészeti és környezeti értékek ápolásában, a szociális gondok
megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre;
- az állam ne legyen a társadalom gyámja, de éjjeli őrként
szemlélődő mellékszereplője sem
Legyen központi szervező erő - vagy
ha úgy tetszik menedzser -, amelynek feladatai:
- egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása,
amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés,
a humán szféra és az államapparátus költségei feldezhetők. Az állami
költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hogy a
társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérsékelje és az államszervezetet
fenntartsa;
- másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom
döntően saját maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állam
nyisson tág teret a különböző tulajdonformák (társaságok,
önkormányzatok, egyesületek, alapítványok) működése számára;
- harmadrészt: a legfontosabb állami döntéseket az
Országgyűlésben alkotott törvények tartalmazzák. S a törvények
nemcsak az állampolgárokra, hanem az államra, annak szerveire is
kötelezőek legyenek
Tisztelt Képviselők
A pártok és a különböző politikai szerveződések közötti
párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége
a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és
a közigazgatás különböző szintjein is. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:27
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (7. rész)
|
Ide tartozik, hogy a kormány a hadsereget és a belügyi szervek
működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól.
Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, a
nemzetbiztonság és az állami integráció erői legyenek az
alkotmányosság és a törvény talaján.
Az alkotmányozási folyamat csak az alkotmányosság, a
törvényesség érvényesülésének közegében lehet eredményes. Az emberek
most két dolgot igényelnek: demokratikus társadalmat, valamint külső
és belső békét.
A kormány feladatának tekinti az alkotmányozási folyamat
nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztosítását. Ha a politikai
pártok jelszóversenye uralja a politikai közéletet, akkor az
alkotmányozási folyamat könnyen vakvágányra kerülhet. Ez könnyen
bekövetkezhet, ha a többpártrendszer művi úton jön létre és a
hatalmi poziciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig
fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesítési törekvések
bázisán épül az ki
A reformcentrum körüli erős társadalmi és politikai szerveződés
kialakítása nagyon fontos
Csak így kerühető el, hogy rossz közéleti
hagyományunk, az érzelmi-indulati túlfűtöttség szétzilálja politikai
közállapotainkat.
Nem vitatható, hogy a nyugati demokráciák hatalmas tömegű
tapasztalatokat halmoztak fel a demokratikus alapelvek gyakorlati
alkalmazásának történelmi küzdelmeiben. Ez mindenkinek kincsesbánya,
aki tanulni akar, de szeretné elkerülni az egyéni tanulásban a már
elkövetett hibák, tévutak csapdáit. Ilyen értelemben mi is okkal
fordulunk a nyugati demokráciák felé. De nem azért, hogy másoljunk
bármilyen modellt
Igaz, vannak olyanok, akik a megszenvedett saját
megoldás helyett könnyebbnek látják egy kész recept átvételét. Én
azt mondom, ők tévednek. Mindig tévedtünk, olykor tragikusan nagyot,
ha szolgai módon másoltunk egy külső modellt
Van saját értékrendünk, de nem lehet minden értékünk csak belső
eredetű. Be kell fogadnunk és társadalmunk szervezetébe kell
építenünk a külvilágban felmutatott értékeket is. Ne féljünk ettől
Az egészséges szervezet befogadja és asszimilálja, ami hasznára
lehet, és kiveti magából, ami testidegen. Mi akkor is magyarok
maradunk, ha vérünkben és szervezetünkben már Európa összes népeinek
éltető nedvei lüktetnek
Nekünk saját történelmünk van, saját
nemzettudatunk, sajátos jelenünk, és saját magyar modellt akarunk
felépíteni. Van hozzá keservesen megszerzett tapasztalatunk,
építőanyagunk, amibe már Kőmíves Kelemennél nem kisebb áldozatunkat
is beleraktuk
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:30
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (8. rész)
|
A ház tehát állni fog, ha közös akarattal és összefogással rakjuk
egymásra az építőköveket.
Az új Alkotmány lehet az ünnepélyes alapkőletétel. És amit benne
megfogalmazunk, az nem csak mai önmagunkról szóló dokumentum kell
legyen, hanem hosszú időre érvényes, előrelátó és előremutató valódi
alaptörvénye e nép országépítő tevékenységének, sorsának, emberi
életének.
Az alkotmányozó munkával, a jogalkotással és általában a
politikai intézményrendszer reformjával szemben igényes
követelményeket kell támasztanunk, de nem szabad illuziókat
táplálnunk
A világban elfoglalt helyünket befolyásolja ugyan, de nem
meghatározóan, milyen társadalmunk működési rendje, hogyan működik a
demokrácia, a nyilvánosság, milyen a döntési mechanizmus, erős-e a
társadalmi kontroll. Helyünket a nemzetek gazdasági erősorrendjében
alapvetően tehát nem mi - vagy nemcsak mi - határozzuk meg
A kicsi
és erőtlen országok, ha magukban akarnak küzdeni, a süllyesztőbe
kerülnek. Létük és felemelkedésük egyetlen esélye, ha összekötik
sorsukat a haladás irányát és ütemét meghatározó erőkkel. De
potyautasként nem kerülhetünk a zászlóshajóra
Meg kell váltanunk a
jegyünket. Azt pedig csak egy európai jogrenddel, demokráciával,
iskolázottsággal, kulturáltsággal, néhány eddigi társadalmi
magatartásforma sutba vágásával, az adni és befogadni képes szellem
felmutatásával válthatjuk meg.
Bízom abban, hogy országgyűlésünk, társadalmunk, országos és
helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadalmi
viták és politikai küzdelmek során összeadják garasaikból azt a
politikai tőkét, amiből ez a jegy megváltható lesz
A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a
gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának
szabályozási elveire vonatkozó javaslatot - mondotta végezetül a
kormány elnöke. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:36
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (9. rész)
|
Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója
------------
mindenekelőtt elismerését fejezte ki az igazságügyi kormányzatnak
azért a lelkiismeretes munkáért, amellyel az alkotmány szabályozási
koncepcióját kidolgozta. Különös elismeréssel szólt Kulcsár Kálmán
előadói beszédéről, amely véleménye szerint egy tudományos
értekezéssel ért fel.
A képviselő az alternatívák közül a népköztársaság elnevezés
mellett tette le voksát. Úgy vélte, ez az elnevezés nemcsak
szimbolikus értékű, de egyfajta kötelezvényt is jelent.
Egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nem tartják
szükségesnek az Elnöki Tanács fenntartását. Bár a képviselő maga is
tagja a testületnek, azt személyes tapasztalatai alapján a
,,sztalinista ragadványok,, közé sorolta. Varga Imre képviselő
szerdán elhangzott felszólalásával némileg összecsengve, Barcs
Sándor javasolta: a leendő köztársasági elnök mellett hozzanak létre
egy olyan intézményt, amely tanáccsal szolgálna mind az elnöknek,
mind az Országgyűlésnek. A testület tagjai a különféle területek
neves szakértőiből állna, s feladatai közé tartozna, hogy az
egyes törvényjavaslatokról kialakítsák véleményüket, s azt a
miniszteri expozékhoz fűzve minden egyes képviselőnek megküldjék.
Hasonlóképpen elmondanák véleményüket egy-egy tárca munkájáról a
bizottsági üléseken, illetve a parlamenti plénumon is.
A képviselő végezetül annak a véleményének adott hangot: az
állami címer kérdése fontosabb, semmint, hogy egy alcím alatt
tárgyalja a tervezet. A maga részéről a Kossuth-címer bevezetését
javasolta, mert ez segíti leginkább a nemzeti azonosságtudat
erősítését. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:52
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (10. rész) Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke --------------
|
úgy foglalt állást, hogy a szabad, demokratikus, szocialista államot
a népköztársaság megnevezés fejezné ki a leghívebben. Fontosnak
tartotta a testületi önkormányzatok továbbfejlesztését, rámutatva a
tanácsok kiemelkedő szerepére. Felhívta a figyelmet arra, hogy még
két, egymástól eltérő alkotmány-koncepció van a birtokában, s az
először közzétettben - egyébként ezt a változatot vitatta meg
választópolgáraival - szerepel: új, nagy lehetőséget kap hazánk
fővárosa, amikor sajátosságainak megfelelő önkormányzati
szabályozást alakíthat ki. Szükségesnek látta, hogy ez a lehetőség a
második alkotmánytervezetben is helyet kapjon.
A továbbiakban arról szólt, hogy az Országgyűlés hatáskörét
csökkentené, ha az ügyészség Parlament alá rendeltsége megszűnne. A
címer-kérdésben állást foglalva kijelentette: nem mindenben az a jó,
ami a legrégebbi. Megfontolandónak tartotta esetleg egy új címer
megalkotását. Végezetül választópolgárai véleményét tolmácsolva
elmondta: sokan féltik a közösségi tulajdont, jobb szocializmust
kívánnak, s igénylik, hogy ne csak a jogok, hanem a kötelességek is
számonkérhetőek legyenek. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 10:54
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (11. rész)
|
Dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész elsősorban az ügyészség
--------------------
szerepének alkotmányos szabályozásával foglalkozott. Fontosnak
tartotta, hogy az ügyészi struktúra eddig bevált elemeit megőrizzék,
ugyanakkor korszerűsítsék is, igazodva a társadalmi változásokhoz.
Vitába szállt azokkal a nézetekkel és javaslatokkal, amelyek az
ügyészség jelenlegi jogállásának megváltoztatására törekednek,
ráadásul e variációk - mint mondta - még kidolgozatlanok. A
jogállamiság eléréséhez persze szükség van néhány új intézmény,
például a közigazgatási bíráskodás bevezetésére, ami az állampolgári
jogok biztosítását szolgálná. De az tévedés, hogy ez a forma orvosol
minden jogsértést, hiszen csak olyan kérdésekben dönthetnének,
amelyeket az állampolgárok e bírói szervek elé visznek.
Szólt arról is, hogy az állampolgári jogok szószólója intézmény
bevezetése azért fölösleges, mert az állampolgári jogok jogi
eszközökkel való védelmét az ügyészség is ellátja. Tavaly például 60
ezer ilyen ügyben jártak el, továbbá 20 ezer polgári perben is.
Az ügyészi munkát erősíteni szükséges és hatékonyabbá kell tenni
- szögezte le. Egyre több feladatot lát el e szervezet, például
adó-, sajtó és egyesülési ügyekben. Szijártó Károly felhívta a
figyelmet az ügyészi munka megváltoztatásával kapcsolatos javaslatok
ellentmondásaira is. Szerinte visszarendeződés lenne, ha
megszüntetnék az ügyészség parlamenti alárendeltségét, mert ez a
lépés megfosztaná az Országgyűlést, mint törvényhozó hatalmat a
végrehajtás ellenőrzésétől. Ugyanakkor - hangsúlyozta - más
területeken éppen az ellenkezőjére törekednek; a költségvetés
ellenőrzését a Legfőbb Állami Számvevőszék felállításával a
Pénzügyminisztérium illetékességéből az Országgyűlés elé utalnák.
A legfőbb ügyész nem értett egyet a vizsgálóbírói intézmény
felélesztésével sem, és szükségtelennek tartotta az itélőtábla
létrehozását. Kérte a képviselőket: alkotmányos elvként határozzák
meg az ügyészség jelenlegi funkcióját és parlamenti alárendeltségét.
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 11:34
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (12. rész)
|
Sarlós István (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes
-------------
elnöke nagy tetszéssel fogadott felszólalásában az
alkotmány-koncepció számos belső ellentmondására hívta fel a
figyelmet. Helytelenítette például azt az elgondolást, amely szerint
a köztársasági elnöknek joga lenne feloszlatni a Parlamentet -
történetesen annak a miniszterelnöknek a javaslatára, akit a
köztársasági elnök indítványára választott meg az Országgyűlés.
Sarlós István szerint a köztársasági elnök ne legyen a hadsereg
főparancsnoka, ne hirdethessen ki rendkívüli állapotot, politikai
pártban ne tölthessen be funkciót. Ne legyen képviselő sem, s ne
helyettesíthesse őt az Országgyűlés elnöke, aki viszont képviselő,
hanem válasszanak helyettes elnököt is.
Sarlós István indítványozta: az alkotmány módosítása csak
népszavazással történhessék meg. A most - még csak koncepcionálisan
- tárgyalt alkotmánytervezetet is népszavazás szentesítse, ezt
megelőzően azonban ez év telén hívjanak össze egyfajta kibővített
Országgyűlést - javasolta az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Ebben
az egyszeri alkalomra összehívott testületben képviseltesse magát
valamennyi politizálni akaró szervezet, intézmény, párt - előre
meghatározott kulcs szerinti arányban -, s itt szavazzanak a
referendumra bocsátandó szövegről.
Sarlós István félreérthetőnek ítélte az írásos előterjesztésnek
azt a mondatát, hogy az intézmények, mozgalmak és pártok kötelesek
tiszteletben tartani az ország külpolitikai alapelveit. Szerinte ez
a megfogalmazás nem jelentheti azt, hogy korlátozzák az alapelvek
megvitathatóságát. Általában is úgy vélekedett, hogy az alkotmány
függelékében kell tisztázni a kérdéses tartalmú fogalmak hiteles
értelmezését.
Szóljon önálló fejezet az alkotmányban a fegyveres testületekről
- javasolta Sarlós István. Szerinte az Országgyűlésnek beleszólást
kell biztosítani abba, hogy milyen hadgyakorlatokat tartanak az
ország területén, illetve, hogy hol és mikor vesznek részt külföldön
magyar katonák nemzetközi békefenntartó tevékenységben.
A képviselő szót emelt a halálbüntetés eltörlése, valamint az
ügyészség jelenlegi funkciójának fenntartása mellett. Az államforma
meghatározásaként a köztársaság kifejezést tartotta a
leghelyesebbnek. A címer ügyét - mint mondta - népszavazásra kell
bocsátani; ő maga a Kossuth-címerrel rokonszenvezik a leginkább.
Indítványozta azt is: az alkotmányhoz fűzött kiegészítésben
határozzák meg nemzeti ünnepeinket, vagyis - az 1848-as forradalom
jogán - március 15-ét és - Szent István emléke jogán - augusztus
20-át. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:29
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (13. rész)
|
Dr. Garbacz Katalin (Fejér m. 9. vk.) a dunaújvárosi kórház
-------------------
gyermekgyógyász főorvosa az alkotmány-koncepció fundamentumát
jelentő emberi és állampolgári jogokkal foglalkozott. Mint mondta: a
hazánk által ratifikált emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a
gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya,
valamint a politikai és polgári jogok nemzetközi egyezségokmánya
olyan alapjogokat rögzít, amelyeknek az alkotmány első
fejezetét kell képezniük. Ezzel azt is kinyílvánítanánk, hogy az
állam - jogaival élni tudó és akaró - polgárai által létezik,
hatalmát polgárai nevében gyakorolja és az állampolgár kontrollja
alatt áll. Az alkotmányban ki kellene mondani, hogy az állampolgár
mindent megtehet, amit a törvény nem tilt, az állam pedig csak azt,
amit a törvény megenged.
- Nekem, mint orvosnak - folytatta a képviselő - az élethez való
jog eskümből adódóan is nagyon fontos, ezért a halálbüntetés
eltörlése mellett vagyok. A jog alapján álló társadalomnak nem lehet
olyan felfogása, hogy az élettől bárkit is megfoszthat. A társadalom
normáihoz nem igazodó egyént viszont - ha kell, élete végéig - ki
kell vonni a társadalom hatóköréből.
A továbbiakban a felszólaló a tulajdonhoz való jogról beszélt.
Számára nem világos az a megfogalmazás, hogy ,,a magyar gazdaság
szocialista társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt
piacgazdaság,,. Véleménye szerint a gazdaság működésének alapköve az
állam és a tulajdon viszonyának kristálytiszta megfogalmazása.
A képviselő javasolta, hogy rögzítsék a létbiztonság
fogalomkörét. Úgy ítélte meg továbbá, hogy a munkához és a kielégítő
munkafeltételekhez való jog rögzítése kevés, a létbiztonságot a
munkáért járó bérnek is garantálnia kell. Fontosnak tartotta a
házasság védelmének a kinyilvánítását annak érdekében, hogy ne
lehessen olyan törvényeket hozni, amelyek bizonyos anyagi előnyök
juttatása érdekében a házasság felbontását sugallják. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:52
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (14. rész)
|
A törvényhozó és végrehajtó hatalom egyensúlyáról kifejtette: a
független bíró, a független ügyvéd mellett a független vádló is
szükségeltetik. Az ügyészség függetlenségének bármilyen korlátozása
feltétlenül visszalépést jelentene - mutatott rá.
A politikai intézményrendszer reformjának alapvető szempontja az
Országgyűlés ellenőrző szerepének fokozása, amit a koncepció több
ponton érvényesít. Ugyanakkor a garanciák megtorpedózása lenne a
törvényességi felügyeletet a Parlament hatásköréből visszacsatolni a
végrehajtó hatalomhoz.
Korom Mihály, (Bács-Kiskun m. 8. vk.) házszabályt előkészítő
------------
bizottság elnöke ismertette azt a javaslatot, amelyet az
Országgyűlés ügyrendjén ek módosítására dolgozott ki a testület.
Eszerint abban az esetben, ha a szavazás kézfelemeléssel történik,
csak akkor számláltatja meg az Országgyűlés elnöke a szavazatokat,
ha az eredménnyel kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha bármelyik
képviselő kéri ezt.
Az Országgyűlés a házszabály 46. paragrafusának 2. bekezdésére
vonatkozó módosítást öt ellenszavazattal és két tartózkodással
elfogadta. A határozathozatal után soron kívűl szót kért Biacs Péter
-----------
(Budapest, 30. vk.): ő továbbra sem ért egyet az ügyrend
megváltoztatásával - jelentette ki. Mint mondotta, kétsége támadt e
szavazás eredményét illetően is, ezért kérte a szavazatok
megszámlálását. Az ülésteremben hallható morajlástól kísért újabb
ügyrendi bonyodalomnak a soros elnök rögtön elejét vette azzal,
hogy leszögezte: a képviselőnek joga van kérni a voksok
újraszámlálását. Ez megtörtént; az Országgyűlés 279 igenlő és 5
nemleges szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a
házszabály-módosítást. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:04
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (15. rész) Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri ----------- ----
|
Béke MGTSZ elnöke szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány
bevezető része - a preambulum - tegye világosabbá: honnan jöttünk,
hol tartunk, és milyen úton kívánunk haladni. Szóljon részletesebben
az államalapítástól napjainkig tartó időszak kiemelkedő
eseményeiről, rögzítse azt is, hogy az új alkotmánnyal egy
minőségében is új társadalom megteremtése a cél. A képviselő nem
helyeselte a túl sok jelző használatát, mondván: az alkotmány
tartalma fejezze ki az egyes minősítéseket.
A hatalmi ágak, a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom
szétválasztásának szükségességével kapcsolatban kifejtette: pontosan
kell kimérni, hogy mindhárom tartópillérre annyi hatalom jusson,
amennyit megrázkódtatás nélkül elbír, és amennyi nem elégséges
ahhoz, hogy a hatalommal esetleg visszaéléseket követhessen el. Az
Országgyűlés szerepének, súlyának erősítésére utalva kitért arra is:
érdemes megfontolni a független képviselői intézmény bevezetését,
mert a feladatok sokaságát csak így lesznek képesek elvégezni a
képviselők. A bírói hatalom kiépítésénél arra helyezte a hangsúlyt,
hogy az biztosítéka legyen a kiváltságmentes jogszolgáltatásnak.
Szorgalmazta, hogy az alkotmányt megerősítő népszavazás előtt a
végleges tervezetet bocsássák a lehető legszélesebb társadalmi
vitára. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:05
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (16. rész) Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m. 4. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei ---- ----------
|
Főügyészség megyei főügyésze a népfelség érvényesülésének
legfontosabb garanciáját az államhatalmi ágak megosztásában látja,
ám véleménye szerint az előterjesztésben ez szűkszavúan, csak
felsorolásszerűen szerepel. Hiányolta azt is, hogy a koncepció nem
tartalmazza a hatalmi ágak egyensúlyának elvét. Nézete szerint
ugyanis az, hogy a hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátai, még nem
feltétlenül jelent egyensúlyi állapotot.
Álláspontja szerint az alkotmányban nem célszerű deklarálni,
hogy az állami és a politikai viszonyok szocialista jellegűek.
Ellenkező esetben ugyanis a megalakuló pártok programjukban az
alkotmányszerű működés elismerésével egyszersmind hitet tesznek
amellett, hogy a szocialista ideológiát magukévá teszik.
Részletesen kifejtette azt a véleményét, hogy az ügyészi
szervezet alkotmányos megváltoztatására nincs szükség, viszont
tevékenységét meg kell reformálni. Megítélése szerint egyensúly csak
úgy képzelhető el, ha a nyomozásban a végrehajtó hatalom, az ügyészi
tevékenységben a törvényhozás ellenőrzése érvényesül, az ítélkezést
pedig ezektől független bírói szervezet gyakorolja. Kiemelte: a
parlament ellenőrző feladatát a kormány felett csak úgy tudja
gyakorolni, ha kiépíti a kizárólag neki alárendelt ellenőrző
szervezetét. Az ügyészségnek pedig a jövőben jobban kellene kötődni
a parlamenthez, információkkal és szakvéleménnyel segíteni a
törvényhozást. Ezáltal a jogalkotásban kiegyenlíthetné a végrehajtó
hatalom túlsúlyát. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 13:07
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (17. rész) Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly -------------
|
Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár úgy vélte:
az emberi jogok, illetve az államhatalom megosztásának
problémaköréhez képest a gazdasági rendre, valamint a
tulajdonviszonyokra vonatkozó alkotmányozási alapelvek kevésbé
kidolgozottak. Ezzel kapcsolatban elvi fontosságúnak nevezte, hogy
az alkotmány rögzítse: a gazdaság elsődleges szereplőit, az egyéni
és közösségi természetes személyeket megilleti a tulajdonnal való
rendelkezés joga. Bizonyított ugyanis, hogy a totalitárius
szocializmus-modell - amely mára kimerítette minden tartalékát - a
legszorosabb oksági kapcsolatban állt az állami tulajdon
felsőbbrendűként való kezelésével. Ennek következménye lett, hogy az
erőforrások feletti rendelkezési hatalom elszakadt azoktól, akik az
értékeket előállítják, akik ezeket az erőforrásokat a lehetőségeknek
megfelelően képesek ésszerűen kombinálni, modernizálni.
A képviselő támogatta az alkotmányelőkészítő bizottság elnökének
álláspontját, azoknak a területeknek a felsorolását, amelyeknél az
állami tulajdon fenntartása a piacgazdaságban is szükségszerű. Ide
sorolhatók például a villamosenergia-szolgáltató intézmények, a
vasút, egyes infrastruktúrális létesítmények. Ezzel együtt az
alkotmányban azt is ki kellene fejezni, hogy nem a hagyományos
állami tulajdonformáról van szó, hanem az államtól, mint
közhatalomtól külön kezelt, különvált államkincstári szektorról.
Olyan szektorról, ahol nem fonódik össze a közigazgatással a
gazdálkodás, s amely az Országgyűlés, a Legfőbb Állami Számvevőszék
közvetlen irányítása alatt áll.
Ajánlotta annak kimondását is, hogy a gazdasági társaságok és a
szövetkezetek jelentik a társadalmi tulajdon sokszínű és
legdinamikusabb formáit, amelyekhez kapcsolódnak az egyes
állampolgárok, illetve kisebb-nagyobb tartós közösségeik, mint
résztulajdonosi jogosítványok birtokosai. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 14:29
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (18. rész)
|
A képviselő szükségesnek tartaná annak leszögezését is az
alkotmányban, hogy az államnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
alakítása során kötelessége a magyar nemzeti vagyon
értékállományának megőrzéséről, gyarapításáról is gondoskodnia.
Javasolta: fogalmazzák meg az alkotmányban, hogy az
Országgyűlésnek döntenie kell a kormányprogramokban, tervekben
szereplő nagyberuházásokról, fejlesztési koncepciókról. Ugyanakkor a
kormánynak legyen kötelessége a lakosság széles körét érintő
programokat a Parlament, illetve annak bizottságai elé terjeszteni.
Szabó Kálmán a helyi önkormányzatok szerepét értékelve annak a
véleményének adott hangot, hogy az önkormányzat csak akkor
valósulhat meg igazán, ha autonómiája alapvetően nem a központi vagy
a megyei költségvetés újraelosztó hatalmától függ, hanem
nagyobbrészt saját helyi bevételeiből táplálkozik. Ezzel
kapcsolatban megfontolásra ajánlotta azt is, hogy az állami
közösségi földek adott esetben kerüljenek át a községek tulajdonába.
Végezetül javasolta, hogy az új alkotmányban nyíltan is fejezzék
ki az államhatárok integritásának elvét. Azt, hogy a párizsi
békeszerződésben meghatározott határoknak a helsinki okmányok
szerinti kiigazítását, ha arra sor kerül - tudvalevőleg ez csak a
szomszédos országgal egyetértésben történhet -, az Országgyűlésnek,
illetve népszavazásnak kelljen megerősítenie. A népszavazással
kapcsolatban azt javasolta, hogy az alkotmány fő szabályként
rögzítse: százezer aláírás esetén szükséges elrendelni a
népszavazást. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 14:30
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (19. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.), a Semmelweis
---------------------------
Orvostudományi Egyetem II. számú gyermeklinikájának tanársegédje
jogos igénynek nevezte, hogy az alkotmány mindenki számára
közérthető legyen, váljon az alapműveltség szerves részévé, s
közvetlenül alkalmazható legyen a joggyakorlatban. Mint mondotta,
egyetért az előtte szóló Szabó Kálmánnal abban, hogy a közösségi és
az egyéni tulajdont egyenrangúnak kell tekinteni, de feltétlenül
fontosnak tartja, hogy az alkotmány rögzítse a népfelség elvét.
Megítélése szerint a koncepció szűkíti az Országgyűlés
népképviseleti jogkörét, s javasolta: az Országgyűlésnek álljon
jogában minden olyan kérdésre vonatkozóan törvényt alkotnia, amely
elé az alkotmány nem állít korlátot, vagyis nem ír elő népszavazást.
A képviselő annak a véleményének is hangot adott: az alkotmánynak
rögzítenie kell az Országgyűlésnek azon jogát, amely az
államháztartás pénzügyi egyenlegének elfogadására vonatkozik.
Hasonlóképpen: a Legfőbb Állami Számvevőszék illetőségének ki
kellene terjednie az államháztartás egyenlegére, a
Pénzügyminisztérium, az adóigazgatás, a jegybank ellenőrzésére,
ideértve a nemzetközi pénzügyek és beruházások teljes ellenőrzését
is.
A képviselőnő hiányolta, hogy az alkotmányerejű törvények
felsorolásában nem szerepel az egyesülési és gyülekezési jogról, a
sajtóról, valamint a sztrájkról szóló törvény, és javasolta, hogy a
fegyveres erőkről ugyancsak alkotmányerejű törvényt alkossanak. Azt
a véleményét is kifejtette, hogy a politikai pártokról szóló törvény
mellett nem a szakszervezetekről, hanem tágabb értelemben az
érdekképviseletről általában kellene törvényt alkotni. Kifogásolta
továbbá, hogy az alapvető, minden embert megillető jogok között
nincs felsorolva a lakáshoz, a lakhatáshoz, a létminimumhoz való
jog. Véleménye szerint ezek nélkül sem emberhez méltó környezetről,
sem családvédelemről, sőt még az élethez való jogról sem
beszélhetünk.
Végül sürgette olyan szakértői csoport létrehozását, amely
segítené a képviselők törvényhozói munkáját. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 15:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (20. rész)
|
Varga János (Tolna m. 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés
-----------
termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: az új alkotmánnyal
létrehozott szilárd alapon könnyebben megvalósulhat majd a nemzeti
közmegegyezés, gyorsabban tisztázódhatnak a politikai erőviszonyok.
Nem javasolta, hogy előzetes népszavazáson döntsenek az
államformáról és a címerről, mert ez szerinte csak késleltetné a
jogalkotást. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság
elnevezést ajánlotta megtartani.
A jogegyenlőségről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az
országon belüli elhelyezkedés se lehessen megkülönböztetés alapja.
,,Meg kell akadályozni, hogy tovább terjedjen a falvak szellemi és
néha anyagi kifosztása. Parasztságunk vaskos történelmi
tapasztalatai óva intenek a tulajdonosi bizonytalanságtól. Garanciát
követelnek arra, hogy soha, semmilyen körülmények között ne
következhessen be a vétlenek megaláztatása, az emberek eltiprása,, -
mondotta.
Vajon, ha tovább bővül a bíróságok feladatköre, akkor eleget
tudnak-e tenni a megnövekedett munkának, mert már ma is irritálja a
lakosságot a bírói ítélkezés elhúzódása - kérdezte. Végül ő is
javasolta: már az új alkotmány elfogadása előtt állítsák fel a
Legfőbb Állami Számvevőszéket, hogy mielőbb hatékony kontroll alá
kerüljön az állami költségvetés felhasználása és adósságállományunk
alakulása. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 15:52
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (21. rész)
|
Sebők János vezérőrnagy (Veszprém m. 12. vk.) olyan alkotmányt
-----------
szorgalmazott, amely garanciát ad arra, hogy egyetlen párt, kormány
vagy személy sem sajátíthatja ki magának a hatalmat. Olyan
alapelveket kell megfogalmazni, amilyeneket a választópolgárok is
elfogadnak. Az alkotmány kidolgozásánál nem szabad másolásra
törekedni, viszont figyelembe kell venni a magyar államiság
hagyományait. Száműzni kell az alaptörvényből az ideológiát, az
utópiákat, a kinyilatkoztatásokat, sőt a demagógiát is. Az alkotmány
mondja ki, hogy a működő pártok egyenlő jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkeznek, de semmiféle olyan tárgyaláson ne
vehessenek részt, ne köthessenek olyan szerződést, amely kötelezné
az Országgyűlést vagy a kormányt.Javasolta, hogy a
képviselőválasztás csak választókerületekben legyen, megítélése
szerint nincs szükség országos listára, sem kétkamarás
Országgyűlésre vagy lajstromos választásra. Szólt a köztársasági
elnök szerepéről, s arról, hogy a kormány mozgási lehetőségeit a
Parlament határolja körül. Az Országgyűlés gyakoroljon rendszeres
ellenőrzést a kormány felett, s mielőbb vezessék be a meghallgatás
rendszerét, vagyis: amikor egy miniszter a kinevezése előtt
bizottsági meghallgatáson vesz részt, ez a testület nyilatkozzon a
jelölt szakmai alkalmasságáról.
Az ügyészségekről, a bíróságokról szólva úgy vélekedett, hogy
azok a pártoktól, a kormánytól függetlenek, de az Országgyűlésnek
alárendeltek legyenek. Úgy vélte, nincs lényeges különbség a
népköztársaság és a köztársaság elnevezés között, a lényeg ugyanis
az: ki gyakorolja a hatalmat. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb
gondot éppen az jelentette - tette hozzá -, hogy az alkotmány
előírása ellenére a hatalmat nem a nép gyakorolta. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 15:53
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (22. rész)
|
Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2. vk.), a Salgótarjáni Öblösüveggyár
--------------
igazgatóhelyettese azokkal értett egyet, akik szerint korábbi
szocializmusképünket a társadalom fejlődése meghaladta, gazdasági,
társadalmi viszonyaink változásának felgyorsulása pedig szétfeszíti
a régi kereteket. Az államformát illetően a népköztársaság elnevezés
fenntartását indítványozta, hozzáfűzve, hogy alkotmányunkból
egyértelműen tűnjék ki társadalmi berendezkedésünk ,,szocialista
perspektívája,,. Szükségesnek minősítette, hogy mondja ki az
alkotmány a tulajdonformák egyenrangúságát. Úgy vélekedett, hogy a
közösségi tulajdonon belül külön meg kell nevezni az állami, a
szövetkezeti és - új elemként - az önkormányzati tulajdont.
Szilágyi Tibor egyetértett azzal, hogy - a kormányzati munka,
valamint a miniszterelnöki felelősség erősítése érdekében - a
minisztereket a kormány elnöke nevezze ki, és mutassa be az
Országgyűlésnek. Az állampolgári jogok szószólójának és a
vizsgálóbírói intézménynek Magyarországon nincs gyökere -
vélekedett, nem javasolva ezek bevezetését.
Dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács
----------------
elnöke hangsúlyozta: az alkotmány legjelentősebb részének azt
tartja, hogy az egycentrumú államhatalmi szerkezettel szakítva, a
hatalmi ágak megosztásának elvét figyelembe véve kívánjuk
államszerkezetünket kialakítani. Mint mondta, a háromhatalmi
struktúrából számára a bírói hatalom a legfontosabb, mert a
kormányzás alapelve a törvényesség. Nem tudja elképzelni új
alkotmányunkat ezen alapelv érvényesülése nélkül, a bírói hatalom
mindentől független, csak a lelkiismeretnek és a törvénynek
alávetetten történő gyakorlása nélkül. Az ehhez szüksége ,
szerkezeti átalakításokat a koncepció helyesen rögzíti. Olyan
megoldást kell keresni, amely nagy költség nélkül, mindenki számára
elfogadhatóan biztosítja a kialakult elvek megvalósításának
lehetőségét.
Az ügyészség további szerepét illetően a ,,C,, variáns mellett
indítványozta, hogy a képviselők most ne döntsenek ebben a
kérdésben, hagyatkozzanak a további szakmai vitákra, s a szakértők
ajánlásának ismeretében határozzanak majd. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 15:55
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (23. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista), a Pest Megyei Pártbizottság
------------
első titkára korszerűnek, vállalhatónak nevezte az új alkotmány
szabályozási elveit, s a maga részéről támogatásáról biztosította
azokat. Ugyanakkor óvott a határidők merev korlátaitól: ,,az
alkotmányozás addig tartson, ameddig a legfontosabb kérdésekben nem
tudunk megegyezni,,. A mai lázas, túlfűtött politikai közvéleményt
meg kell győzni arról, hogy jobb alaposan előkészíteni, mintsem
gyakorta módosítani az alaptörvényt.
A magyarság az állam fennmaradásáért folytatott küzdelemben
mindig kelet és nyugat szorításában élt, s igyekezett alkalmazkodni
a realitásokhoz - folytatta. Az alkalmazkodás eredménye gyakran
felemás gazdasági, társadalmi szerkezet volt. Ahhoz, hogy a mai
változások ne ilyen felemás eredményeket hozzanak, a csírájában már
meglévő társadalmi önkormányzatiság kiteljesedésére van szükség.
Ezzel kapcsolatban indokoltnak tartotta az önkormányzat szélesebb
értelmű megközelítését, mint ahogy azt a koncepció tartalmazza.
Figyelmeztetett arra, hogy a tanácsokról szóló fejezet csaknem
egyenlőségjelet tesz a helyi önkormányzat és a tanács, mint
népképviseleti szerv közé, holott az önkormányzat alanya a település
egész lakossága és az általuk létrehozott szervezetek is. Utalt
arra, hogy nagy igény mutatkozik a kulturális, tudományos, oktatási
intézmények önkormányzatának erősítésére is.
Ezek után néhány vitatott kérdésről fejtette ki véleményét. Az
államformával kapcsolatban a Magyar Népköztársaság elnevezést
javasolta megtartani. A politikai rendszert illetően úgy vélte, nem
szükséges, hogy az alkotmány deklarálja a többpártrendszert.
Ugyanakkor az alaptörvénynek ki kellene jelentenie: a politikai
intézményrendszer a társadalom érdektagoltságára épül; az egyes
politikai formációk pedig az állampolgárok önszerveződésére.
Az Országgyűlés szervezetével kapcsolatban a kétkamarás
parlamenti rendszer megfontolását ajánlotta képviselőtársainak,
mielőtt ösztönösen, a mai előítéletek alapján döntenének e
kérdésben. A kooperációs alapon szerveződő második kamara
csökkentené az átmeneti politikai helyzetből adódó veszélyeket -
vélekedett.
A megyei önkormányzatnak a községek, városok szövetségeként, a
települések által delegált tagokból álló testületként kellene
müködnie, amely mintegy közvetít a helyi és az országos érdekek
között. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:00
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (24. rész)
|
Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 18. vk.), a sárospataki
------------
Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója elsősorban a címer
és a zászló alkotmányos rendezésével kapcsolatos kérdésekkel
foglalkozott. Úgy vélekedett, hogy - a kontinuitás jegyében - vissza
kell állítani a régi, koronás nemzeti címert. Történeti érvekkel
alátámasztott fejtegetése szerint a korona nem a királyság, hanem a
magyar államiság szimbóluma. Azt is indítványozta, hogy a kormány
tagjai a koronára tegyenek esküt, ezért a szent koronát az Országház
épületében helyezzék el. A képviselő szerint a piros-fehér-zöld
nemzeti lobogón föl kell tüntetni a nemzeti címert is, de a címer
nélküli zászló használata is engedélyezhető. Földy Ferenc úgy vélte:
a megyék, városok és községek ugyancsak visszahelyezhetnék jogaikba
régi zászlajukat és címerüket, illetve újakat alkothatnának.
Javasolta, hogy hozzanak létre egy Állandó Heraldikai Történész
Bizottságot, amely folyamatosan felülvizsgálná ezeket a jelképeket.
Azt is indítványozta, hogy az alkotmány bizonyos alkalmakkor tegye
kötelezővé a Himnusz és a Szózat elhangzását.
A személyiséghez fűződő jogok védelmével kapcsolatban
felhívta a figyelmet az egyén tehetségének, tudásának és
szellemi értékének fontosságára, és szót emelt azért, hogy - a
becsületes munkavégzés elismerése mellett - ezeket az értékeket is
külön ismerje el az alkotmány.
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (25. rész)
|
Pozsgay Imre sajtóbeszélgetése
------------------------------
Még javában tartott az alkotmány szabályozási koncepciója
feletti vita, amikor Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai
Bizottságának tagja a Parlamentben találkozott külföldi
újságírókkal, egyben eleget téve számos interjú-kérésnek is. A nagy
érdeklődéssel kísért beszélgetésen - több mint egy tucatnyi
országból csaknem negyven újságíró jelent meg - a világ nagy
hírügynökségeinek tudósítói, rangos lapok munkatársai, tv- és
rádiótársaságok riporterei vettek részt.
Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy
legutóbb ugyancsak az Országgyűlés idején, tavaly novemberben
találkozott a külföldi újságírókkal, s akkor éppen az úgynevezett
demokrácia-csomagtervet terjesztette a parlament elé. Elmondta, hogy
azóta e csomagot ,,felbontották,,, és már az egyes részletkérdéseit
vitatják meg a képviselők, illetve alkotják meg az ezzel kapcsolatos
törvényeket. A rövid bevezető után átadta a szót a kérdezőknek,
mondván, hogy az utóbbi időben sokat szerepelt a nyilvánosság előtt,
szinte minden - közérdeklődésre számot tartó - témával kapcsolatban
kifejtette véleményét.
A jelenlegi alkotmány-vitáról érdeklődőnek válaszolva
kijelentette: nem elsősorban az újfajta szabadság kodifikációjának
lehetősége foglalkoztatja - bár ezt is fontosnak ítéli -, mert
nézete szerint nem az az igazi kérdés, hogy az alkotmány milyen
garanciákat tartalmaz, hanem az: az alaptörvény betartásának
milyenek lesznek a garanciái. A köztársasági elnök funkciójával
összefüggésben megemlítette, hogy elképzelése szerint e tisztség a
hatalmi ágak megosztásának rendszerébe tartozik, nem csupán az
állami protokoll megtestesítője lenne, hanem meghatározott pontokban
összehangolná a különböző ágakat. A pártok vele tárgyalnák meg a
miniszterelnök személyére vonatkozó javaslataikat, és a köztársasági
elnök mutatná be a Parlamentnek a kormányfőt, ő lenne a hadsereg
főparancsnoka, tehát nem súlytalan személyiség lenne a hatalom
gyakorlásában. Megkerülte a választ viszont arra a kérdésre, hogy
vállalná-e a köztársasági elnök tisztét, mondván: ,,nálunk egyelőre
rejtegetni kell a szándékokat, hogy azok érvényesüljenek,,.
Az államminiszter sok kérdést kapott a többpártrendszerrel, a
kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel
összefüggésben leszögezte: a többpárti berendezkedés híve, ugyanis
az eddigi politikai gyakorlat tapasztalatai szerint az
egypártrendszer körülményei között nem lehetett létrehozni az
egyensúlyt Magyarországon. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:12
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (26. rész)
|
A társadalmi közmegegyezés fontossága mellett szólt, de
kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentése érdekében
szorgalmazza, hanem azért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum,
amelyben kormányozhatatlanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb
nehézségeként az elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struktúráját
nevezte meg, hozzátéve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul
küzd a sztálinista struktúra meghaladásáért. Érintette azt a
témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan
valamiféle követelményt a többpártrendszer funkcionálására nézve, de
elképzeléseik érvényre juttatására a politikaiakon kívül más
eszközük nem lesz.
Az államminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány foglalkozik
az új pártok infrastruktúrája kialakításának kérdéseivel,
számbaveszik: a párttörvény életbelépése után a költségvetésből
milyen normák szerint - kiváltságok nélkül - részesülhessenek a
politikai pártok.
Pozsgay Imre természetesen sok, a kedvezőtlen gazdasági
helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, s a bős-nagymarosi
vízlépcső építésével kapcsolatos kérdést is megválaszolt. Ez
utóbbiról szólva kijelentette: azok közé a kormánytagok közé
tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét
szorgalmazták. A munkanélküliséggel összefüggésben kijelentette,
nézete szerint az nem lesz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez
képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy
jó átképzési rendszerrel ugyanakkor levezethetőnek ítélte az ezekkel
járó feszültségeket. A nagy veszedelmet szerinte a magasan
kvalifikált pályakezdő fiatalok munkanélkül maradása jelentené,
hiszen így akkor ők külföldön keresnének, s minden bizonnyal
találnának is munkát.
Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét
Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés részvevőjeként. Ebben a
városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet
az ünnepi szónok személyét s a demonstráción megjelenő nemzeti
szimbólumokat illetően is.
x x x
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (27. rész)
|
Solymosi József (Tolna m. 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Mgtsz
---------------
elnöke felszólalása elején a hatályos alkotmányból idézett: ,,A
Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé,,. ,,A
munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.,,
,,A Magyar Népköztársaságban uralkodóvá váltak a szocialista
viszonyok.,, Az ő nemzedéke számára - mondta - természetesen
hangzottak mindezek, s most mindennap leomlik e korosztály tagjainak
szeme előtt egy stabilnak hitt bástya, s eljutottak odáig, hogy nem
tudják, kinek higgyenek.
Az alkotmánynak, mint alaptörvénynek a kidolgozása széles körű,
hosszadalmas társadalmi vitát igényel - folytatta. Ennek a vitának a
végén közmegegyezés kell hogy szülessen. A mai összetett
belpolitikai helyzet ismeretében azonban a képviselő kétségeit
fejezte ki, hogy ez a társadalmi közmegegyezés létrejön.
Hangsúlyozta, hogy a mostani Országgyűlést legitimnek tartja,
alkalmasnak arra, hogy törvényerőre emelje az alkotmányt. Mindent
meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt a Parlamentet a társadalom
is alkalmasnak ítélje az alkotmányozásra. Ha ez mégsem következne
be, akkor érdemes lenne megfontolni az országgyűlési képviselők
választásának néhány hónappal való előrehozását, és így az új
alkotmányt már az új, demokratikusan megválasztott, a társadalom
erőviszonyait, politikai tagoltságát tükröző új Országgyűlés
fogadhatná el.
Javasolta, hogy a szocialista jelző ne kerüljön az alkotmányba,
mivel jogilag nem definiálható. Nem értett egyet azzal, hogy az
alkotmánytervezet csak felületesen foglalkozik a
tulajdonviszonyokkal. Enélkül a társadalom gazdasági rendje nem
határozható meg, a további fejlődés iránya még kevésbé. Kiemelte: az
alkotmányban ki kell mondani a szövetkezés jogát, azt, hogy a
szövetkezetek az állampolgárok önkéntes közös tulajdonra és
önkormányzatra épülő gazdasági célú vállalkozásokat hozhatnak létre.
A halálbüntetés megszüntetését, mint elérendő célt helyesnek
tartotta, de nem javasolta azonnali bevezetését. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:29
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (28. rész)
|
Bak István (Bács-Kiskun m. 7. vk), a Szabadszállási Nagyközségi
----------
Tanács elnöke hozzászólásában azt vizsgálta, hogy a tervezett
változások mennyiben erősítik a törvényhozó hatalmat. Ezzel
összefüggésben kifejtette: az igazságüggyel kapcsolatos
elképzeléseknek csak egy részével ért egyet. Így az
alkotmánybíróság, mint önálló testület felállítását helyeselte, de
rámutatott, hogy annak az Országgyűléssel való viszonyát mielőbb
szabályozni szükséges. A Legfőbb Állami Számvevőszék intézménye,
mint a Parlamentnek alárendelt ellenőrző szerv, ugyancsak valós
igényeket elégít ki. Ugyanakkor az ügyészség államjogi
szerepének megváltoztatását szorgalmazókkal vitatkozva úgy
fogalmazott, hogy egy ilyen lépés az Országgyűlést megfosztja egyik
fontos ellenőrző, a törvényességet felügyelő szerepétől.
Nem teljesen tisztázottak az elképzelések a közigazgatási
bíráskodás vagy a vizsgáló bíróságok újrabevezetése tekintetében, az
állampolgári jogok szószólója intézményére pedig egyszerűen nincs
szükség, mert ezeket a feladatokat az ügyészség látja el. Munkájuk
eredményeként például Bács-Kiskun megyében az elmúlt években
egyetlen jogszabályellenes tanácsi rendelet sem született. Nagy hiba
lenne tehát az ügyészi szervektől e jogot megvonni, ezáltal az
Országgyűlés szerepe is csökkene ilyen kérdésekben. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 16:32
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (29. rész)
|
Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó
---------------
Gazdaság vezérigazgatója rámutatott: az alkotmány politikai
viszonyok terméke, és nem az alkotmány szüli a politikát.
Természetes, hogy létrehozásánál meg kell egyezni, konszenzusra kell
jutni az alapvető kérdésekben, azután lehet a jogi formát
kialakítani, s csak így várható, hogy alaptörvényünk időtálló lesz.
A gazdasági rend alkotmányos szabályozásával kapcsolatban
elmondta: véleménye szerint a következő években is a közösségi
tulajdon formái lesznek a meghatározóak. A Zala megyei tapasztalatok
azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban is minden bizonnyal a nagyüzemi
termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban. Ezzel
szemben a kézimunka igényes ágazatokban a kistermelés lesz a
meghatározó, amelynek már ma is kimutathatóak a hatékonysági
előnyei. Esélyegyenlőség mellett - s ezt az új alkotmányban valóban
biztosítani kell - az eddiginél jóval nagyobb szerepet játszik majd
a háztáji és kistermelés, a fő foglalkozású magánvállalkozás, a
farmergazdaság.
A tulajdonformák átalakulása nem a szocializmus kiárusítását
jelenti - mutatott rá a képviselő -, hanem a piacgazdálkodáshoz
alkalmazkodó fejlődési pályára történő átállást. Nem lehet azonban
cél, hogy a felszabadulás utáni erőltetett, sok esetben
irracionális, alapvetően ideológiai indíttatású államosítási,
kollektivizálási folyamatokat a visszájára fordítva megismételjük.
Fontos, hogy nyitott legyen az alkotmány a tulajdonformák
tekintetében is, ne zárja le a fejlődési folyamatokat. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:07
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (30. rész)
|
Hankó Mihály (Békés m., 2. vk.) nyugalmazott tsz-elnök
------------
helyeselte, hogy az előkészítő munka során megvizsgálták a különböző
országok alkotmányaiban alkalmazott formációkat. Ugyanakkor arra
hívta fel az alkotmány szerkesztőbizottságának figyelmét, hogy az
új alaptörvényben elsősorban nemzeti sajátosságaink, nemzeti
hagyományaink tükröződjenek. Ne essünk még egyszer abba a hibába,
mint az előző alkotmány megalkotása során.
Kijelentette, hogy az alkotmány fontos fejezete az ország
nemzeti jelképeivel foglalkozó rész, azonban sajnálatos lenne, ha a
nemzeti jelképek feletti vita elsődlegességet élvezne az alkotmány
többi fejezetével szemben.
Feltette a kérdést: kiszámolta-e már valaki, hogy például a
címer megváltoztatása mennyivel fogja terhelni a népgazdaságot,
állampolgárokat?
Javasolta, hogy az alkotmány szövegezésével egyidejűleg
munkálják ki az új címer elfogadásának, bevezetésének anyagi
vonzatát, és az kerüljön be az alkotmánytervezet mellékletébe.
Választói véleményét is tolmácsolva - a Kossuth-címer elfogadását
javasolta.
Úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időben a népi ellenőrzésen belül
is megindult az új útak keresése, de mivel a szervezet tevékenysége
korlátok közé szorított, a mai igényeknek nem felel meg. Utalt arra,
hogy Békés megyében már most bizonytalan több népi ellenőrzési
bizottság irányítása, és megkezdődött a gazdasági szakértők távozása
is. A kérdés gyors megoldást igényel, ezért csatlakozott azokhoz a
képviselőkhöz, akik a számvevőszék mielőbbi létrehozását
szorgalmazzák. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:10
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (31. rész)
|
Hellner Károly (Bp. 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója - korábbi
--------------
hozzászólásokhoz csatlakozva - nyomatékosan aláhúzta: ha a
tanácsoknak alapellátási kötelezettségük van, akkor az ehhez
szükséges eszközrendszert is alkotmányos módon kell biztosítani.
A képviselő néhány - az alkotmányi koncepcióban szereplő -
fogalom tisztázásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szóvá
tette például a ,,Minisztertanács,, és a ,,kormány,, szó váltakozó
használatát. A ,,népgazdaság,, helyett a ,,nemzetgazdaság,,
kifejezés használatát nevezte helyesebbnek. A ,,népgazdasági
tervezéssel,, kapcsolatban tisztázandónak minősítette, hogy milyen
időszakra - csak ötéves ciklusra vagy egyéves időtartamra is -
hozzon-e tervtörvényt az Országgyűlés. Az államforma
meghatározásával kapcsolatban a lehetséges variánsok közé javasolta
a ,,Magyarország Köztársaság,, megnevezést. A külpolitikai alapelvek
tiszteletben tartásának kötelezettségével összefüggésben Hellner
Károly szükségesnek minősítette, hogy az alkotmányozás folyamatában
vizsgálják felül a korábbi nemzetközi kötelezettség-vállalásokat; s
azokat erősítsék meg, vagy vessék el.
Szóvá tette a képviselő, hogy az alkotmánykoncepció nem szól a
biztonságpolitika alapelveiről, pedig minden országnak - így
Magyarországnak is - ténylegesen van biztonságpolitikája. Szerinte
alkotmányerejű törvényben kell megállapítani a biztonságpolitika
megvalósításáért felelős szervek jogait és kötelezettségeit.
Hellner Károly végezetül kitért arra, hogy a mostani napirendi
pont keretében döntést kellene hozni vagy tájékoztatást kapni az
alkotmányozó munka további ütemezéséről is. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:12
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (32. rész)
|
Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) rábapordányi körzeti
------------------
orvos az alkotmány előkészítése és végső formába öntése időszakára
nemzeti konszenzust javasolt, a vélemények szabad ütköztetésére, az
álláspontok közelítésére hívott fel mindenkit, hívőt és nem hívőt,
másként gondolkodót, a határokon belül és kívül élő valamennyi
magyart.
A hatalmi ágak szétválasztásának okán a képviselő szólt az
Országgyűlés és az alaptörvény kapcsolatáról. Hangsúlyozta, hogy nem
híve a tévedhetetlenségnek, egyetért azzal: ne legyen korlátlan
hatalma egyetlen állami szervnek sem. El kell fogadni tehát azt is,
hogy az államhatalom legfelsőbb szervének, az Országgyűlésnek is egy
tőle jogilag független, pártatlan bírói szerv ellenőrizze a
munkáját, a törvényalkotást. Az Országgyűlés és az alkotmánybíróság
közötti viszony azonban csak mellérendelt lehet: a törvényt csak az
a szerv vonhatja vissza, változtathatja meg, amelyik meghozta. Az
,,egykamarás vagy kétkamarás Országgyűlés,, vitájához hozzászólva
hangsúlyozta: a mostani Parlamentben is lehetőség volt - vagy lett
volna - a különböző szervezeteket, érdekképviseleteket bekapcsolni a
döntéshozásba, képviselőik most is itt ülnek, a kérdés csupán az,
hogy éltek-e, akartak-e élni, s jól éltek-e a lehetőséggel.
Végezetül Balogh Károly - a Győr-Sopron megyei Erdélyi Kör
nevében - köszönetét fejezte ki a kormánynak és a különböző
szervezeteknek, hogy mindent megtesznek a romániai menekültek
társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére, egzisztenciájuk
megteremtésére. Ennek ellenére a menekültek nem élhetnek azzal az
emberi jogukkal, hogy önként választott új hazájuk állampolgárai
legyenek. Ezt a hazánk és Románia között, a kettős állampolgársággal
kapcsolatban hozott államközi szerződés megakadályozza. Kérte az
1990-ben lejáró egyezmény magyar részről történő felmondását, mert
ennek hiányában újabb öt évre meghosszabbodna a megállapodás. Az
igazságügyminiszternek indítványozta annak megvizsgálását, hogyan
lehetne megjeleníteni az alkotmányban a kettős állampolgárság
intézményrendszerét. Ezt egyúttal javasolta kiterjeszteni nemcsak a
Romániából érkezett magyar menekültekre, hanem - felülvizsgálva az
érintett országokkal a kérdést - mindazokra, akik jelentős számban
élnek határainkon kívül. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:21
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (33. rész)
|
Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.), a Tiszai
---------------
Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára úgy vélekedett: az
alkotmány bevezető részében rögzíteni kell azt, hogy a társadalom
történelmi célkitűzése a szabad, demokratikus, szocialista állam
megteremtése. Nem kell félnünk a szocializmus fogalmától, ha a
szocializmuson fejlett árutermelést folytató, az állampolgárok és
szervezeteik önrendelkezését elismerő, demokratikus, jóléti
társadalmat értünk, amelyben érvényesülnek olyan elvek, mint például
a magántulajdon ésszerű korlátozása, a jövedelmi és vagyoni
különbségek megfelelő keretek között tartása a teljesítmények
megőrzésével, az esélyegyenlőtlenség és létbizonytalanság
minimálisra csökkentése, a társadalmi szolidaritás.
A képviselő helyeselte annak a korlátnak a felállítását,
miszerint egyetlen szervezet sem törhet a hatalom erőszakos vagy
kizárólagos megszerzésére és birtoklására. Szükségesnek tartotta
annak rögzítését az alkotmányban, hogy Magyarországon csak olyan
politikai párt működhet, amelynek programja, tevékenysége
összhangban áll az alkotmánnyal. Véleménye szerint két olyan
közhatalmi funkció van, amelyeknél egy adott pártban betöltött
vezető tisztséget összeférhetetlenségi okként kell kezelni: a
köztársasági elnöki tisztség és az alkotmánybíróságban tevékenykedő
bírák funkciója ilyen.
A képviselő javasolta, hogy a népszavazás az alkotmánykoncepciót
erősítse meg; a részletes szövegezés az alkotmányjogászok, a
politológusok feladata legyen; a végleges kodifikálás pedig az
országgyűlésé. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:22
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (34. rész)
|
Peják Emil (Budapest 56. vk.), a Hazafias Népfront budapesti
----------
bizottságának vezető titkára annak a véleményének adott hangot, hogy
a képviselőkhöz eljuttatott koncepció jó alapot ad a vitához, ám
számos kérdésben az álláspontok véglegesítéséhez több információra
lett volna szükség. Így például a választási rendszer lehetséges
változatainak kellő megitéléséhez jó lett volna, ha a képviselők
megismerkedhettek volna az egymásnak ellentmondó érvekkel. Ez annál
is inkább indokolt, mivel a közeljövő egyik legfontosabb politikai
döntése a választási rendszer kialakítása lesz. Egyébként
hasonlóképpen kevés információt kaptak a képviselők a helyi
önkormányzati szerveződésekről is. Ajánlatos lett volna - mondta
Peják Emil -, ha a koncepció előkészítői közvetlenebb módon
használták volna fel a népi demokratikus átalakulás első szakaszának
alkotmányos vívmányait, így például a 45-ös választójogi törvényt
vagy az 1946. évi köztársasági törvényt.
Mint mondta: nem hibáztatja a koncepció előkészítőit a
választási rendszer kidolgozatlansága miatt, hiszen a pluralizmus
kérdésében csak fokozatosan formálódott ki az az álláspont, hogy az
alkotmányosság keretei között politikai pártok alakulhatnak, amelyek
- a választópolgárok támogatásának arányában - részt vehetnek a
képviseleti szervek munkájában. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az
elmúlt évtizedek választási tapasztalatai és a többpártrendszer
nyújtotta lehetőségek alapján az arányos képviseletet biztosító
lajstromos választási rendszer lehetne célravezető. Véleménye
szerint a területi alapon létrejövő politikai képviseletet érdek- és
szakmai képviselettel kellene kiegészíteni. Ezzel összefüggésben
felül kell vizsgálni az országos lista összetételét, és meg kell
fontolni a különböző szervezetek delegálási jogának kimondását is.
Az egy-, illetve kétkamarás törvényhozás felállításának kérdésében
Peják Emil perdöntőnek tartotta, hogy a képviseletet a második
kamara - akár szakmai, akár politikai alapon szerveződik - ne
korlátozhassa, mert a szuverenitás kifejezése, s ezen belül is
mindenekelőtt a törvények megalkotása egyedül a választott
népképviselet alkotmányos joga lehet. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:54
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (35. rész)
|
Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.), a Szakszervezetek Országos
-----------
Tanácsának nyugalmazott főtitkára az új alkotmány előkészítését
jó alapnak nevezte egy széles körű társadalmi eszmecseréhez a
lehetséges közmegegyezés érdekében. Ezután arról beszélt, hogy az
ország közelmúltbeli történelme miként szerepeljen az alkotmányban,
és részletesen elemezte, hogy véleménye szerint mennyire
helytállóak a napjainkban zajló történész-viták. Szólt az első
világháború és a trianoni diktátum következményeiről, a
Horthy-korszakról és a Rákosi-időkről. Elmondta, hogy választói
miként reagáltak 1956 megítéléséről, részben elítélve a népfelkelés
minősítést, mások viszont az árnyalt megfogalmazást elfogadták.
A felszólaló az 1956 októberi napok véres eseményeit saját élményei
alapján elevenítette fel. Ezután azt fejtegette, hogy az 1949. évi
alkotmány a munkásmozgalom eszméit fogalmazta meg, de azok
érvényesítéséhez már hiányoztak a biztosítékok, sőt az
alaptörvényben megjelentek a megszorító tételek is.
A történelmi tapasztalatok elegendőek ahhoz, hogy az új
alkotmány már rögzítse a biztosítékokat, erősítve ezzel a
jogállamiságot. Az alkotmány fejezze ki, hogy egyetlen szervezetnek
vagy személynek sem lehet joga ellenőrizhetetlen hatalomra szert
tennie. Az új alkotmány megalkotása felzárkózást jelenthet a világ
korszerű alkotmánnyal rendelkező országaihoz, ezért át kell vennünk
a tőkés országok alkotmányainak értékeit, de meg kell őrizni a
szocialista jelleget, a szocialista vívmányokat is. Az új alkotmány
felemelheti a nemzetet - mondotta. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 17:59
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (36. rész)
|
Radnai Gábor (Budapest 48. vk.) a MÁV vezérigazgatóság
------------
üzemmérnöke azt vizsgálta, hogyan lehet a gazdaság mindenkori
teljesítőképességével összhangba hozni a gazdasági, a szociális és a
kulturális jogok érvényesítését. Úgy ítélte meg, hogy szükségszerű
az ellátások alsó szintjének a meghatározása, s erre épülhetnek rá
azok az eszközök, amelyek az államnak a jogérvényesülés irányába
ható cselekvését előírják. Kérdéses, hogy az állam korábban vállalt
kötelezettségei közül mit tud a jövőben ellátni, s a jelenlegi
helyzetben mit tud ebből a lakosság átvállalni.
A képviselő szerint az egykamarás parlamenti rendszer alkalmas
arra, hogy a különböző véleményeket összefogja, és íly módon
össztársadalmi érdekeket fejezzen ki. Így nem kerülne újabb döntési
szint a törvényalkotási folyamatba; a döntések szakszerűségét
viszont jól szolgálná egy szakértői hálózat felállítása. Kifejtette:
a köztársasági elnököt olyan hatalommal kell felruházni, ami
alapvetően nem korlátozza a Parlamentnek az alkotmány koncepcióban
vázolt hatáskörét.
Végezetül a területi önkormányzati szervek, a tanácsok
munkájával kapcsolatban kijelentette: az ellátási felelősségükből
adódó tennivalók végrehajtásához erősebb jogosítványok kellenek. A
jelenlegiek elsősorban a szolgáltatások és az ellátás szervezésében
való részvételt hivatottak elősegíteni. A konkrét hatáskörök,
feladatok és jogok meghatározása ugyan a tanácstörvény feladata
lesz, mégis célszerű lenne, ha az alkotmány valamilyen formában
jelezné a tanácsok jogköre növelésének a szükségességét.
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:07
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (37. rész)
|
Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), a KISZ
-----------
vásárosnaményi bizottságának titkára követendő célként határozta meg
a Parlament szerepének erősödését; elvetve azokat a nézeteket,
amelyek az Országgyűlés feladatait, hatáskörét csökkentenék.
A képviselő utalt arra, hogy a viták során többen is
szorgalmazták az alkotmánybíróság intézményének bevezetését. E
tisztség ,,életfogytiglani,, betöltése a népfelség elvét sértené,
illetve annak korlátozását jelentené, hiszen elméletileg
megbéníthatja a törvényhozói munkát - jegyezte meg. Az elvek olyan
alkotmánybíróságot sugallnak - folytatta -, amely előzetes és
utólagos normakontrollt gyakorol. Ez önmagában alkalmassá teszi az
alkotmánybíróságot a hatalomkoncentráció elleni fellépésre. Ehhez az
elvhez mindössze annyit lenne indokolt hozzátenni, hogy az
alkotmánybíróság közreműködik a köztársasági elnök elleni esetleges
büntetőeljárásban, illetőleg dönt a legfelsőbb szintű állami szervek
közötti esetleges hatáskör-ütközésekben.
Az igazságszolgáltatás helyzetét érintve Szűcs Gyula több ezer
választója véleményének hangot adva támogatta az
alkotmányszabályozás azon elvét, hogy a helyi, városi bíróságokat -
ahol a működési feltételek megteremthetők - legkésőbb az új
alkotmány elfogadásával visszaállítsák.
Az önkormányzatokról szóló elvek kapcsán a képviselő javasolta:
az alkotmány utaljon arra, hogy a tanács testülete helyett egy
szűkebb bizottság - így a tanács vb - nem járhat el. Kérte: az
alaptörvény fejezze ki azt is, hogy a tanácselnök megválasztása
kizárólag helyi ügy; a jelölésben, illetve az utólagos jóváhagyásban
magasabb szint ne vegyen részt. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:10
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (38. rész)
|
Sasvári József (Komárom m. 8. vk.), a Dorogi Szénbányák
--------------
gépészeti szakosztályvezetője számos konkrét észrevételt tett az
előterjesztett dokumentum egyes fejezeteihez, illetőleg -
választóinak képviseletében - állást foglalt a vitatott kérdésekben.
Indokoltnak tartotta a preambulumba illeszteni a ,,szabad,, és a
,,demokratikus,, jelzők mellé a független szót is. Javasolta, hogy
az alkotmány ismerje el minden ember jogát a nemzeti (etnikai,
vallási, nyelvi) kisebbséghez tartozáshoz. Ez a megfogalmazás azért
szükséges, hogy a viszonylag jelentős létszámú cigányság jogai is
érvényesülhessenek.
Az Országgyűlés szervezeti formájaként az egykamarás rendszert
támogatta, a választásoknál pedig az egyéni választókerületek
kialakítását. A párt-, a szakmai- és más érdekek az egyéni
választókerületekben vívják meg harcukat, érvényesüljenek, ne pedig
országos lista alapján. Az új alkotmányt Sasvári József szerint is
népszavazásnak kell szentesítenie, a módosítás lehetőségével
kapcsolatban azonban rendkívül pontosan körül kell határolni, hogy
mi maradhat az Országgyűlés hatáskörében, s miben döntsön a magyar
nemzet egészére kiterjedő akaratnyilvánítás, vagyis népszavazás. Nem
tartotta indokoltnak, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen
miniszter vagy akár miniszterelnök. A köztársasági elnök
intézményével kapcsolatos vitában a ,,közepesen erős,, elnöki
hatalom megfogalmazásával fejezte ki egyetértését, azzal, hogy e
tisztség viselőjének megbízatásának idején a pártok felett kell
állnia - korábbi pártállását nem feladva -, semlegesnek kell
maradnia. Az egyszeri megbizatás hat évnél ne legyen hosszabb, s a
helyettesítésre hozzák létre az alelnöki tisztséget - javasolta.
Az alkotmánybíróság felállítását, tervezett hatáskörét
helyeselte, de indokoltnak tartotta végiggondolni, hogy ennek az
intézménynek a tagjai - az esetleges függőség elkerülése miatt -
munkaviszony keretében ne végezhessenek még oktatói tevékenységet
sem. Választóinak álláspontját tolmácsolta, amikor úgy fogalmazott:
a jogorvoslati rendszerbe iktatandó új szint, az ítélőtábla
bevezetése az ügyek további elhúzódásához vezet. Inkább azt
javasolta, terjesszék ki annak lehetőségét, hogy a Legfelsőbb
Bírósághoz lehessen fordulni.
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:11
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (39. rész)
|
Sasvári József választópolgárainak, megyéje lakosainak
megbízásából kérte: Komárom megye nevét változtassák
Komárom-Esztergom megyére, mert ez az elnevezés történelmileg jobban
elfogadható, s megőrzi a terület két ősi vármegyéjének nevét.
Végezetül azt javasolta: az alkotmányról döntő népszavazással
egy időben, de külön szavazólapon voksoljanak az állampolgárok
nemzeti jelképeinkről.
Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 9. vk.), a Kohászati
-----------
Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Főépítésvezetőségének csoportvezetője
az alkotmány egyszerű megfogalmazását, közérhetőségét tartotta
kívánatosnak.
Az államforma tekintetében a köztársaság elnevezést ítélte a
legmegfelelőbbnek, és a koronás címer törvénybe iktatása mellett
foglalt állást.
Úgy vélekedett, hogy az előterjesztett alkotmánykoncepció -
miközben igen alaposan részletezi az állampolgári jogokat -
meglehetősen vázlatosan szól az állampolgárok kötelezettségeiről.
Márpedig a jogok és a kötelezettségek szorosan összefüggnek
egymással - muttatott rá,
A képviselő - másokhoz hasonlóan - megfogalmazta azt az igényt,
hogy a helyi tanácsok rendelkezzenek önálló vagyonnal, pénzalappal.
A bírói szervezetben a kétfokú fellebbezési rendszer megteremtését,
az ügyészség jogállását illetően pedig radikális változtatást, - a
jogkörök erőteljes szűkítését - javasolta. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:13
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (40. rész)
|
Géczi István (Budapest 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari
------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára üdvözölte, hogy a
továbbfejlesztett alkotmánykoncepció rövidebb és tézisszerűbb mint
az előző változat volt. Kifogásolta azonban, hogy ez sem tartalmaz
az ifjúságra és a sportra vonatkozó utalásokat; bár kérdéses, hogy a
gazdasági, szociális és kulturális jogok fejezetébe beilleszthetők-e
az ifjúsággal kapcsolatos megállapítások, hiszen akkor a többi
sajátos réteg külön szabályozása is felvetődne. Egységes
szabályozásra van szükség, - vonta le a következtetést -, s nem
speciális jogokat, kötelezettségeket kell az egyes korosztályokra
kialakítani. Olyan szabályozás kívánatos, amely megteremti a
társadalom nemzedéki folytonosságának feltételrendszerét, ezeket a
kereteket pedig a szociális biztonság követelményének egyértelmű,
markánsabb megfogalmazása alakíthatja ki.
A továbbiakban a képviselő a svájci, a görög és a portugál
alkotmányból idézett, illusztrálva, hogy ezekben az alaptörvényekben
rendelkeznek az ifjúságról, a sportról és a sportszervezetekről, az
egészség védelméről. Ezzel összefüggésben kiemelte: a nemzet a
következő évtizedekben akkor tudja feladatát ellátni, ha kellő
fizikai és pszichológiai tűrőképességgel rendelkezik. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:18
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (41. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3.vk.) a Taurus Gumigyár
------------------
energetikusa azt az indítványt fogalmazta meg, hogy a határozati
javaslatot a következőképpen módosítsák: ,,Az Országgyűlés
Magyarország alkotmányának szabályozási elveit - az előterjesztésnek
megfelelően - jóváhagyja, és felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy
a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában felmerült
javaslatok alapján - kiemelkedő figyelemmel az állampolgárok, a
különböző társadalmi szervezetek és csoportok, illetve szakemberek
véleményére is - készítse el az alkotmány tervezetét, majd ezt az
Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottságának egyetértése után
bocsássa társadalmi vitára,,.
A képviselőnő felvetette még, hogy szűkösnek találja az
alkotmányban a Magyarország területi elveire vonatkozó részt, s
bővebb információt kért arról, hogy a megyei közigazgatási rendszer
elvén kívül milyen más elgondolások merültek fel. Végezetül
kifejtette: az ország csak akkor érezheti magáénak alaptörvényét, ha
aktív résztvevő volt annak megalkotásában. Mint mondotta, az
alkotmányozás folyamatában éppen azt hiányolja, hogy bár az
állampolgárt az új alkotmány középpontjába állította, de úgy tűnik,
véleményének figyelembe vétele nélkül. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:20
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (42. rész)
|
A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
--------------
összegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy az
alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők
számára elfogadható volt, találkozott a Tisztelt Ház egyetértésével.
Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján
szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A bevezető
után az állampolgárok alapjogainak és kötelességeinek felsorolása és
garantálása szerepelhet, majd megjelenhetne egy fejezet, amely az
általános elvekre és rendelkezésekre terjedne ki. Mellőzhető a
társadalmi, gazdasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy
általánosan elfogadottá vált, hogy az alkotmány alapelveket
rögzítsen. Ezután az államszervezetre, az önkormányzatokra és az
állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés
alakult ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak
a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben
megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársasági elnöki
intézmény, amelynek tartalmát többé-kevésbé egy közepesen erős
pozícióban határozta meg a vita.
Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság
intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a Legfőbb Állami
Számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is,
hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki
társadalmunk jellegét, politikai irányultságát.
A vitapontok közül elsőként az Országgyűlés szerepét emelte ki.
Nem értett egyet azzal a megközelítéssel, amely a törvényhozó
testület szerepének fokozásából indul ki, mert az nézete szerint nem
egyeztethető a hatalom megosztásának és egyensúlyának alapelvével.
Nem fogadható el az a javaslat, amely a Parlament szerepének
erősítése címén - amellyel egyébként egyetért - gyengítene más
hatalmi ágakat. Különösen nem értett egyet azzal, hogy a bíróságok
fölött társadalmi kontrollt teremtsenek. A bíróság felett ne legyen
kontroll, mert az a hatalmi ágak egyike, és saját felügyeletét végzi
el.
Az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés kérdésében állást foglalók
többsége az egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére a
miniszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá: a
kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitára bocsátandó
koncepcióban. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:23
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (43. rész)
|
Az igazságügyminiszter javaslatát azzal indokolta, hogy a kétkamarás
Országgyűlés adott esetben biztosíték lehet akár a többség
véleményével szemben is, a kisebbség jogainak a biztosítását
jelentheti. Ezért nem tartotta feleslegesnek, hogy legyen olyan
intézmény a Parlamentben, amely ugyan nem dönt, de megfontolásra
késztetheti a döntéshozókat. Ezt már a közeljövő miatt is érdemes
szem előtt tartani, amikor a pártok harcának színtere lesz az
Országgyűlés.
A következőkben szólt azokról a változásokról, amelyek az
alkotmány-, a közigazgatási bíráskodás, az önkormányzati tevékenység
átalakulásában öltenek testet, egy új bírósági eljárási törvényben
fejeződnek ki, majd megmutatják, hogy milyen feladatok tarthatók
fenn az ügyészség számára, s annak milyen legyen a szervezeti
felépítése. A bírósággal kapcsolatos témakörre rátérve elmondta:
ebből a szempontból kulcskérdés, hogy egyfokú vagy kétfokú
jogorvoslat kell-e. Nézete szerint azért van szükség a kétfokú
jogorvoslatra, mert az állampolgárnak így alanyi jogon lesz
lehetősége a másodfok igénybe vételére. Normatívan, jogszabályban
kell viszont azt meghatározni, hogy mikor fordulhat az állampolgár a
következő fellebbviteli fórumhoz. Az állampolgári jogok
biztosításának ez az egyik alapvető feltétele. (folyt. köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:34
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (44. rész)
|
A kétfokozatú jogorvoslat fórumrendszerének alakításáról alapos
ügyforgalmi elemzéssel és a földrajzi elhelyezkedés körültekintő
tanulmányozásával kell dönteni - mondta Kulcsár Kálmán, hozzátéve: a
változás nem lenne nagy hatással az ügyforgalom növekedésére. A
büntető ügyekben jelenleg az ítéletek 80 százaléka, polgári perekben
pedig 85 százaléka első fokon jogerős. Úgy tűnik tehát, hogy az
,,időszerűség,, nem romlik - amennyiben a bíróságok megfelelően
ellátottak. Hozzátette azonban: 1953-ban ezerrel több bíró
dolgozott, mint ma.
A tervezett bírósági reform legfontosabb eleme az, hogy az
elsőfokú bíráskodás jóval közelebb kerüljön a lakossághoz. Ezért nem
ragaszkodnak majd minden esetben a közigazgatási határok
figyelembevételéhez, mert nem mindig azok az irányadók. A reform
akkor történhet meg, ha az alkotmányt elfogadták, ha sikerült
kidolgozni a bírói szervezeti törvényt, s a bevezetés feltételei
megértek.
Az igazságügyminiszter szólt az önkormányzatok szerepéről is. A
mai, főként gazdaságilag korlátozott lehetőségek között nagyon szép
példáit látjuk az önkormányzatok működésének - mondotta. - Az
emberek mindennapi érdekei főként a helyi önkormányzatoknál
összpontosulnak, az állampolgárok hozzászoknak ahhoz, hogy részt
vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában, s minden
biztosítékot - gazdaságit, törvényit - meg kell adni működésükhöz. A
miniszter elmondta, hogy a jelenlegi alkotmányozási folyamat kapcsán
nem tervezik a megyehatárok megváltoztatását.
Az alkotmánybíráskodás témájára térve Kulcsár Kálmán leszögezte:
az új intézmény nem tartozhat beszámolási kötelezettséggel az
országgyűlésnek, szuverén szerv, saját döntései alapján kell hogy
eljárjon. Biztosítani kell, hogy vizsgálhassa a törvények
alkotmányosságát, ugyanakkor azon lehet vitatkozni, hogy a
népszuverenitás tiszteletben tartása folytán ne helyezhesse hatályon
kívül az alkotmányellenesnek ítélt törvényt, hanem forduljon az
Országgyűléshez. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:51
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (45. rész)
|
A mindenen felül álló 11 tagú testületbe olyan embereket kell
kiválasztani, akik tekintélyt adnak a széknek, s nem a szék ad
tekintélyt nekik - mondotta, hozzátéve, hogy az alkotmánybíróságról
szóló törvény készül, s rövidesen az Országgyűlés elé kerül.
A fegyveres testületekkel kapcsolatban elhangzott észrevételekre
reagálva jogosnak tartotta azt az igényt, hogy e testületeket az
alkotmány ,,helyezze el,, az államszervezetben, határozza meg
funkcióikat. Ezt ki kell munkálni, az alapvető elvek valóban
kerüljenek az alkotmányba, s utána egy új honvédelmi törvény
szabályozza a részleteket, majd pedig - mint minden hadseregben - a
szolgálati szabályzat hivatott a katonák feladatait,
kötelezettségeit meghatározni.
A halálbüntetés kérdéséről szólva így fogalmazott: olyan
büntetési nemről van szó, amelyről a szakértők és a közvélemény nem
szokott azonos módon vélekedni. Sok helyütt eltörölték, sehol sem
népszavazással, mert vannak olyan összefüggései, amelyek túlmennek
egy társadalom politikai, jogi kultúráján, a pszichikai állapothoz
is kapcsolódnak. Úgy itélte meg, hogy a halálbüntetés sem kedvező,
sem kedvezőtlen hatással sincs a bűnözés alakulására, pszichológiai
következményei azonban felmérhetetlenek - felmérhetetlenül károsak.
Az alapproblémát kell mérlegelni: olyan büncselekményt elkövetőket,
akiket ki akarunk vonni a társadalomból, azokat valóban ki kell
vonni a társadalomból, s ez megoldható egy tényleg életfogytig tartó
szabadságvesztés büntetéssel. Ebben az irányban kellene gondolkodni,
mert megvalósítja a büntetés célját, ugyanakkor nem sértjük az
élethez való alapvető jogot, amely jóval nagyobb értékű, mint
bármelyik más alapvető jog.
Kulcsár Kálmán elmondta, hogy a ,,Szabályozási elvek,, című
tervezetet elküldték sok társadalmi, egyházi, oktatási szervezetnek,
intézménynek. A dokumentumot most nyilvánosságra hozzák majd, s
ezután minden állampolgár eljuttathatja véleményét - akár
országgyűlési képviselőjén keresztül - a jogalkotókhoz. Ezért egy
ideig várnak a megszövegezéssel. A kész tervezet a Parlament
alkotmányozó bizottsága elé kerülne, és a jóváhagyás után kezdődne
meg a társadalmi vita. Az országgyűlési vita és döntés után kerülne
sor a népszavazásra. Ezzel a miniszter egyúttal azt is jelezte, hogy
nem tartaná szerencsésnek maguknak az alapelveknek a népszavazásra
bocsátását. Kérte a tömegkommunikáció segítségét abban, hogy a
tervezetet a közvélemény megismerhesse, a sajtó útján is
hozzájuthasson azokhoz az ismeretekhez, amelyek segítik az
értelmezést. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 19:59
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (46. rész)
|
A miniszter elmondta, hogy a népszavazást két formában képzeli
el. Egyrészt az alaptörvény egészére kellene majd voksolni, másrészt
arra az öt-hat fontos részkérdésre (államforma, címer, egyéb
szimbólumok), amelyek ügyében a döntés nem kell hogy megszabja az
egész alaptörvény elfogadását vagy elutasítását.
Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmányozási
folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie.
Megvizsgálhatónak, s a pártokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe
tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javaslatot, hogy az
Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg - valamilyen
kulcs alapján - a különböző politikai erők képviselőit, akik
szavazati joggal vennének részt a vitában, így egyúttal a döntés
szélesebb bázison nyugodna. A miniszter ugyanakkor megemlítette: az
Országgyűlés által létrehozott alkotmányozó bizottságot is bővítheti
a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb
tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnek. Ez
valószínűleg ügyrendmódosítást igényel, hiszen első alkalommal
fordulna elő, hogy parlamenti bizottságnak nem képviselő tagja lenne
- mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhangzottakat
gondosan elemezni fogják, s felhasználják a jogalkotó munkában.
A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros
elnök ismertette a határozati javaslatot: ,,Az Országgyűlés
Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek
megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a
szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott
javaslatok alapján - különös figyelemmel az állampolgárok - a
különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére, készítse
el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés
alkotmányelőkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa
társadalmi vitára,,.
Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület pénteken folytatja
munkáját. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 20:01
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (47. rész) - Dióhéj
|
Az Országgyűlés márciusi ülésszaka második napjának eseményei
dióhéjban:
Az új alkotmány koncepciójának megvitatásával csütörtökön
folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka.
Elsőként Németh Miklós miniszterelnök szólalt fel.
A vitában hozzászóltak:
------------------------
Barcs Sándor (országos lista);
Bölcsey György (Bp. 63. vk.);
dr. Szijártó Károly, legfőbb ügyész;
Sarlós István (országos lista);
dr. Garbacz Katalin (Fejér m. 9. vk.);
Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), a házszabályt előkészítő
bizottság elnöke ügyrendi módosítást javasolt a szavazás rendjéről,
ezt öt ellenszavazattal, és két tartózkodással elfogadták. Soron
kívül kért szót Biacs Péter (Bp. 30. vk.), majd kérésére a
szavazatokat újraszámolták, és ennek alapján 279 igen, 5 nem
szavaztot és 3 tartózkodást regisztráltak, így elfogadták a
házszabály-módosítást.
A folytatódó vitában szót kapott további képviselők:
----------------------------------------------------
Pásztohy András (Somogy m. 4. vk.);
Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m. 4. vk.);
Szabó Kálmán (Bp. 36. vk.);
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.);
Varga János (Tolna m. 6. vk.);
Sebők János (Veszprém m. 12. vk.);
Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2. vk.);
dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.);
Hámori Csaba (országos lista);
Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 18. vk.);
A vita közben Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja
sajtóbeszélgetésen találkozott a külföldi újságírókkal.
További felszólalók:
---------------------
Solymosi József (Tolna m. 4. vk.);
Bak István (Bács-Kiskun m. 7. vk.);
Várhelyi József (Zala m. 9. vk.);
Hankó Mihály (Békés m. 2. vk.);
Hellner Károly (Bp. 32. vk.);
(folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 20:05
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (48. rész) - Dióhéj
|
Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m. 11. vk.);
Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.);
Peják Emil (Bp. 56. vk.);
Méhes Lajos (Bp. 44. vk.);
Radnai Gábor (Bp. 48. vk.);
Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m. 16. vk.);
Sasvári József (Komárom m. 8. vk.);
Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 9. vk.);
Géczi István (Bp. 49. vk.);
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.);
A vitában felmerült kérdésekre, javaslatokra Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter válaszolt.
Határozathozatal következett: az alkotmánykoncepciót az
Országgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A márciusi ülésszak második munkanapja ezzel befejeződött.
Pénteken folytatódik az Országgyűlés ülésszaka.
x x x
Az Országgyűlés második napjának munkájáról tudósítottak:
Bisztricsány Julianna, Frank Róbert, Garajszki István, Kárpáti
János, Nagy Attila, Stuber Sándor, Szőke László, Tárkányi Béla,
Wágner Tamás. (MTI)
1989. március 9., csütörtök 20:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|