Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

A parlament ülése

München, 1989. március 12. (SZER, Világhíradó) - Kemény István az
Országgyűlés ülésszakára tekint vissza, és von le néhány
következtetést.
    
    - Három lényeges dolog történt a parlament eheti ülésén. A
legfontosabb közülük a Nagymarosra vonatkozó döntés. Ez ugyan nem a
parlament döntése volt, hanem a kormányé, bejelentésére azonban a
parlament ülésén került sor.
    
    A kormány kész megvizsgálni a nagymarosi beruházásról tartandó
népszavazás lehetőségét - mondta Németh Miklós. Hozzátette, hogy
tanulmányozzák a népszavazás előkészítésének módját, és az
eredményt a népszavazásról általában szóló törvénytervezetével
együtt májusban, vagy júniusban a parlament elé terjesztik, a
későbbiekben pedig megígérte, hogy addig is lassítják az építkezés
ütemét.
    
    A kormány és a politikai vezetés tehát félig beleegyezett abba,
amit oly hosszú ideig követeltek tőle, és amitől az elmúlt öt
hónapban egymást követő nyilatkozatokban mereven elzárkózott.
    
    A fordulatban bizonyosan szerepet játszott a 120 ezer aláírás, és
az a kitartó harc, amelyet független gondolkodású emberek évek óta
folytatnak a katasztrófa elhárításáért. Még nagyobb szerepet
játszott a közvéleményben végbement átalakulás, illetőleg ennek az
átalakulásnak láthatóvá válása.
    
    Már a szeptemberi 30 ezres tüntetésnek elegendőnek kellett volna
lennie ahhoz, hogy Grósz Károlyék észhez térjenek. Nem volt elég.
    
    Megrendezték a parlament októberi ülését, amelyen bizalmi kérdéssé
tették a vízlépcsőt. Az eredmény botrány és kudarc volt. Arad után
a Grósz-kormány második nagy kudarca. Az emberek hallgatták a
rádiót, nézték a televíziót, és arra döbbentek rá, hogy ebben a
kormányban és ebben a parlamentben nem bízhatnak.
    
    A vízlépcsős szavazásnak szinte másnapján vetette fel a Demokrata
Fórum, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, és írjon ki új
választásokat. Az azóta eltelt hónapokban tudta meg lassan majdnem
mindenki, hogy Csehszlovákia nem indította be a szennyvíztisztító-
berendezéseket, és hogy a Tudományos Akadémia kezdettől fogva
ellenezte a vízlépcsőt - ami egyszeriben nevetségessé tette azt az
érvelést, hogy csak hozzá nem értő laikusok ellenzik az erőművet.
    
    A fordulathoz azonban még egy tényezőre volt szükség, arra, hogy a
vezetésen belül erősebbé válljanak a józanabb politikusok.
    
    Láthattuk ennek jelét a többpártrendszerre vonatkozó februári KB-
határozatban, és a márciusi KB-ülés vitájában.
    
    Ma persze még nem tudjuk, hogy lesz-e népszavazás Nagymarosról - és
ami ugyanolyan fontos: hogy lesz-e lassítás az építkezésen? Annyi
azonban bizonyos, hogy felfigyeltek a közvélemény átalakulására.
    
    A második fontos esemény Stadinger leváltása, és hat képviselőnek a
képviselői mandátumról való lemondása.
    
    A Heti Világgazdaság figyelmeztet arra, hogy a politikai vezetésnek
is érdekében áll a parlament összetételének módosulása, mert ez
elősegíthetné, hogy a képviselőház 1990-ig meg tudja őrizni
mandátumát.
    
    Ezzel kapcsolatban idézi Márton Jánost, aki azt mondta, hogy 30-40
képviselő visszavonulásával a magyar képviselőház nem volna
rosszabb, mint a világon bármely más parlament. Ez ugyan
égbekiálltó ostobaság, de annyi igaz, hogy az említett
visszavonulás valamit javítana a jelenlegi szégyenletes helyzeten.
    
    A harmadik fontos esemény a sztrájktörvény megtárgyalásának
elhalasztása. Ez a jobb érzettel rendelkező képviselőknek, de még-
inkább az alternatív szervezetek szívós harcának köszönhető.
    
    Közülük is elsőnek a TDDSZ-t kell említeni. Azt sem szabad
elhallgatni, hogy Nagy Sándorék kezdetben jóváhagyásukat adták, ^s
lelkes konformizmusukon csak akkor változtattak, amikor észlelték,
hogy ebben a kérdésben is van közvélemény.
    
    A helyzet világos: Magyarországon jogszabály nem tiltja a
sztrájkot. Hivatalos helyről az utóbbi időben többször elhangzott,
hogy mindent szabad, amit törvény nem tilt. Jelenleg tehát szabad
sztrájkolni. A törvény tervezetét nyilvánvalóan azért készítették
el, hogy ezt a szabadságot korlátozzák. +++
    


1989. március 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD