Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Országgyűlési tudósítás

München, 1989. március 9. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink!
    
    Budapesten második napja tanácskozik az Országgyűlés az
alkotmánytervezetről. A ma délelőtti eseményekről Gadó György
számol be.
    
    - Amikor ezt a tudósításomat telefonba mondom, az Országgyűlés
délelőtti ülésszaka még nem ért véget. Ez az ülésszak nem
bővelkedett kiemelkedő eseményekben és szenzációkban. Inkább azt
lehet mondani, hogy az egyetértés jellemezte, amely a reformkészség
és alkotmányosság melletti elkötelezettség jegyében kapott hangot a
legkülönbözőbb hozzászólóktól.
    
    Figyelmet érdemelt, hogy olyan képviselők is, mint Szíjjártó Károly
legfőbb ügyész, vagy Sarlós István az Országgyűlés volt elnöke és
számos vezető pártfunkció viselője a korábbi időszakból olyan
elkötelezett módon szólalt meg az alkotmányos jogok mellett, hogy
az ember szinte csodálkozott, hogy vajon a korábbi időszakban miért
nem lehetett tőlük hasonló megnyilatkozásokat hallani. Ez kissé meg
is gondolkoztatja az embert, hogy csakugyan olyan helyénvalóak-e az
indítványok, mint amilyeneknek tűnnek. Kapásból nehéz ezt
megítélni.
    
    Mindenesetre jól hangzik, amikor Sarlós István például azt mondja,
hogy a külpolitikai alapelveket tiszteletben tartatni alkotmányos
előírásokkal talán nem célszerű, mert ez odáig menne, hogy már
vitatkozni sem lehetne jószerint a külpolitika alapelveivel,
márpedig vitatkozni kell. Ugyanő követelte, vagy javasolta, hogy a
nemzetközi részvétellel megrendezésre kerülő hadgyakorlatokat,
valamint a honvédségnek a külföldi ténykedéseit ugyancsak az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügynek kell minősíteni az
alkotmány erejével.
    
    Javasolta azt is, hogy az alkotmány kidolgozásával egyidejűleg
készüljön az alkotmányban szereplő fontosabb fogalmakról magyarázó
jegyzék, mert az roppant érdekes lesz, amikor a szocializmus
fogalmát majd puszta kis jegyzékben egy címszó gyanánt
megmagyarázzák.
    
    A vitatott témák között kiemelkedő helyet foglalt el a délelőtt
folyamán az ügyészség jogállására szóló cikkely. Szijjártó Károly
és mások is amellett foglaltak állást, hogy az ügyészség mai jogi
státusát fenn kell tartani és nem kívánatos, hogy az Igazságügyi
Minisztérium, vagyis a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozzék
ezután az ügyészség.
    
    Az úgynevezett ombudsman, vagyis az állampolgári jogok szószólója
új bevezetésre javasolt intézményét sem Szijjártó, sem mások nem
tartották célszerűnek, állítólagos külföldi tapasztalatokra
hivatkozva kívánják ezt elutasítani.
    
    A címer kérdése is szóba került természetesen, mert olyan vita ma
már elképzelhetetlen, ahol erről nincs szó. És jellemző volt, hogy
még az a képviselő is, mint például Bölcsey György, aki a jelenlegi
címernek lényegi fenntartását javasolta, még ő is ellenezte az
utalást a vörös csillagra, mint a címer tartozékára - úgy látszik,
a vörös csillag most már végképp kegyvesztett lesz. (..) Sarlós
István is a Kossuth-címer mellett foglalt állást.
    
    Többen felszólaltak az állampolgári jogok kiterjesztése mellett,
így például Farkas Katalin orvosnő, és egy másik kolleganője,
Szirtesné Tomsits Erika orvosnő. A létbiztonsághoz való jogot, a
lakáshoz és a létminimumhoz való jogot javasolták fölvenni az
állampolgárokat megillető jogok alkotmányos felsorolásába.
    
    Említést érdemel (....) a rádióriportertől megtudhattuk, hogy azok
a képviselők, akik tegnap a bős-nagymarosi erőmű építkezés ügyért
(...) javasolták, tovább foglalkoznak az üggyel. Bubla Gyula
budapesti képviselő úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a
kompromisszumos indítvány nem jelenti a javaslattevők vereségét, és
remény van arra, hogy az Országgyűlés gondosabban és hathatósabban
fogja tudni előkészíteni (...) további fejleményeket. Ehhez
csatlakozott Tóth János képviselő is. Németh Miklós kormányfő pedig
ugyancsak a szünetben a rádió riportere előtt jelentette ki, hogy
részéről több, mint ígéret az, hogy május végén, június elején az
ügyet ismét megvizsgálják, és gondoskodnak addig arról is, hogy ne
történjenek visszafordíthatatlan változások az építkezés
színhelyén. +++
    


1989. március 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD