Rendszerváltás és az MTI

	Budapesti jegyzet
München, 1989. március 8. (SZER, Világhíradó) - Kármentő Imre budapesti jegyzetét olvassuk föl, címe: Vigyázat, a gyilkos megsértődik. - Salman Rushdie indiai származású brit író ügyében nem várható hivatalos magyar állásfoglalás - így nyilatkozott a magyar Külügyminisztérium szóvivője, és hozzátette: a minisztérium szerint az ügy az iszlám hitvilágot érintő két ország közti vita, ezért nem kíván rá reagálni. A magyar kormány szerint tehát a hitvilággal kapcsolatos vita, ha egy állam felelős vezetői nyílt felszólítást intéznek a szerte a világon élő fanatikusokhoz egy külföldi író meggyilkolására. Erre a felhívásra az egész Nyugaton elemi erővel nyilvánult meg a felháborodás. Bárki megérthette, hogy itt nem hitbéli és nem is irodalmi kérdésekről van szó, hanem - teljesen függetlenül attól, mit is írt a szóban forgó író - az államok közti kapcsolatok elemi normáinak semmibevételéről és a humánum minimumának a megtagadásáról. Helyénvaló emlékeztetni itt arra, hogy az Iránban hatalmon lévő fanatikus papság terrorrendszere az utóbbi hónapokban a kivégzések százait hajtotta végre odahaza, most pedig exportálni is akarja a jogszabályok fügefalevelével félig-meddig sem eltakart gyilkosságot, mint a politikai vita módszerét. Sajnálatos tény, hogy Magyarországon semmiféle tiltakozás sem hangzott el a tömeges kivégzések ellen, miközben Nyugaton számos elítélő állásfoglalás napvilágot látott, és most, amikor a civilizált országokban szót emelnek az ellen, hogy létezhet ország, amely a kormánypolitika szintjére emeli a gyilkosságra felbújtást, hazánkban megint általános a hallgatás. A politikai és erkölcsi folytonosságot megvalósító magyar kormányoknak nem volt tiltakozó szavúk az ellen sem, hogy a líbiai diktátor annak idején nyíltan buzdított a líbiai emigránsok meggyilkolására, és ezt a buzdítást tettek is követték. Amikor Pol Pot-ék tömegesen mészárolták a kambodzsai népet, a magyar kommunista rezsim felelős képviselői ugyanúgy hallgattak, mint a tömeggyilkos bukása után még évekig, amikor a világsajtó pedig már hangos volt a kambodzsai rémtettek híreitől. A palesztin terrorszervezetek polgári személyek ellen végrehajtott véres merényletei sem indították elítélő megnyilatkozásra a Külügyminisztérium soros főnökeit. A Rushdie-ügy egy hitvilágot érintő vita része - állítja a magyar Külügyminisztérium. Egyfajta hitvilágot maga ez a nyilatkozat érint. Azokét ugyanis, akik hisznek benne, hogy a magyar külpolitika ragaszkodik bizonyos minimális morális alapokhoz. +++ 1989. március 8., szerda
Vissza »