|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Kilényi Géza az alkotmányról
|
(Pesti Kati) Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Budapesten megkezdődött a magyar Országgyűlés márciusi ülésszaka, és ezzel együtt az új alkotmánytervezet parlamenti megvitatása is. Jolyon Naegele kelet-európai tudósítónk budapesti beszámolója - amit Pesti Kati tolmácsol - arról tanúskodik, hogy a magyarországi egypártrendszer fokozatosan megszűnik. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szerint az egypártrendszer átalakítása többpártrendszerré nem megy egyik napról a másikra. Mint az alkotmánymódosítás parlamenti benyújtását megelőző tegnapi sajtótájékoztatóján mondotta: Magyarországnak több éven át tartó átmeneti időszakra lesz szüksége, hogy elkerülhető legyen a társadalmi robbanás. Magyarország több mint négy évtizeden át egypártrendszerben élt. Az elmúlt hónapokban azonban gomba módra alakultak az új pártok és politikai szervezetek, és a kommunista párt önmaga által kijelölt társadalmi vezető szerepe kétségessé vált. Kilényi szerint az új alkotmány a meglévőtől teljesen különböző alapelvekre épül. Mint mondotta, az új elvek a következők: a nép szuverenitása, a többpártrendszer, a piacgazdálkodás, a hatalom megosztása, a demokrácia, a polgári és emberi szabadságjogok teljes tiszteletben tartása, valamint mindezek megőrzésére nyújtott biztosítékok, a népszavazás, és a nép részvétele a törvényhozásban. Kilényi elmondta, hogy az első új alkotmánytervezetet januárban véleményezésre átadták minden ellenzéki csoport képviselőjének. Ami az Országgyűlés elé kerül az a második változat, amelyben már benne van mindaz, amit ezek a csoportok hozzáadtak, és éppen ezért jelentősen különbözik az elsőtől. Megjegyezte: nem az számít kitől erednek a javaslatok, csak az, hogy ami bekerül az alkotmányba, az a többség számára elfogadható legyen. Az alkotmány nyilvános megvitatására az év második felében kerül sor. A tervezet utána megint a képviselők elé, majd végül népszavazásra kerül. Kilényi szerint az új alkotmány nem kötelezi el Magyarországot sem az egypártrendszer, sem a többpártrendszer mellett. Ugyanakkor azonban több politikai párt létezését tételezi fel. Hozzátette azt is, hogy az alkotmány csak olyan társadalmi szervezetek működését teszi lehetővé, amelyek programja összhangban áll az új alkotmánnyal. Ez megtiltja a magyar államelnöknek bármiféle pártfunkció betöltését, és az alkotmányjogi bírák sem lehetnek tagjai semmiféle politikai pártnak. Kilényi még elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben egész sor politikai reformjavaslatot készített, és ezek alapján figyelmeztetett az egypártrendszer potenciális veszélyeire, amelyek az Akadémia szerint a párt korlátlan hatalmában gyökereznek. A párt önbizalma ugyanis túlzott. A kollektív és egyéni hatalomba vetett hit úgyszólván vallásossá fajult, miközben nincs semmiféle intézményes biztosíték az önkényuralom megakadályozására. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ugyanakkor bejelentette, hogy támogatja egy kerekasztal-konferencia gondolatát, amelyen úgy Keletről mint Nyugatról 22 párt képviselői - kommunisták, szocialisták, liberálisok és konzervatívok vennének részt. A szimpózium még ebben az évben Budapesten kerül megrendezésre. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|