|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Miskolci Cigánytanács
|
(Hagy András) München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Építésügyi tájékoztató helyett az emberi méltóságról szóló felfogások és alapvető erkölcsi értékrendek drámai ütközetének színterévé vált a Miskolci Városi Cigánytanács tegnapi ülése. Ahogyan a magyar hírközlés is bő terjedelemben ismertette: a Miskolci Városi Tanács az elavult városrészek rekonstrukciójával összefüggésben elhatározta, hogy a csökkent vagy semmilyen fizetőképességű lakók számára a város peremén a mostani lakott részektől távol, a súlyosan szennyezett Sajó mentén épít egy 160-180 darab, egyenként 34 négyzetméteres, egy szoba, konyhás, földszintes lakásból álló, úgynevezett alacsony komfort fokozatú lakónegyedet. A lakásokba nem vezetik be a gázt, nincs fürdőszoba, árnyékszékül külső udvari létesítmények szolgálnak. Az alacsony komfortszinthez képest az építési költségek meghökkentően magasak: egy négyzetméterre vetítve 26000 forintot tesznek ki. Szakvélemények szerint ilyen áron már a budapesti Rózsadombon is megkezdhető az építkezés. Mindenekelőtt a városban élő nagy számú cigány lakosság tanult, politikailag aktív képviselői és velük karöltve az itteni progresszív értelmiségiek csoportja azonnal felismerte, hogy bármit is mondanak vagy gondolnak erről a telepről a városi hatóságok, a gyakorlatban ez a cigányok elkülönítésére szolgál majd. Az építkezés megakadályozására gettóellenes ideiglenes bizottságot hoztak létre, amelyet támogatnak az alternatív és demokratikus szervezetek, és különösképpen a Raoul Wallenberg Egyesület. A bizottságnak azt a felismerését, hogy itt nem új lakónegyed, hanem ténylegesen egy cigány gettó épül, jelentősen megkönnyítik a helyi miskolci körülmények. A gazdasági válsággal, ipari hanyatlással kezdődő munkanélküliséggel, elnyomorodással együtt járó szociális zavarok ma talán Borsod megyében és ezen belül Miskolcon a leghangsúlyozottabbak. A tömeges gazdasági és politikai elégedetlenség a jól ismert módon bűnbakkereséshez, szegény- és cigányellenes előítéletekhez, diszkriminációs és rasszista megnyilvánulásokhoz vezet. A városi hatóságok a jelek szerint nem tudnak vagy nem kívánnak ellent állni ennek a rossz irányba tartó menetrendnek. A helyi közhangulatról riasztó adalékokat ismertetett dr. Pankócsi Márta szociológus, a gettóellenes bizottság tagja. Párttagok körében folytatott közvéleménykutatás szerint a kérdezettek 10 százaléka a cigányok fizikai megsemmisítésében látja a probléma legjobb megoldását. Ehhez képest a kitelepítés, elkülönítés, gettósítás már a humánum oltárán hozott áldozatnak tűnhet. Mint tegnapi nagy hatású felszólalásában Daróczi Ágnes népművelő, ismert cigány aktivista kifejtette: az ügy jelentősége messze túlterjed Miskolc határain. Ha ez a gettó megépül, és ehhez ráadásul a meglévő komformista cigányszervezetek támogatást nyújtanak, ez országos jeladássá válik, zöld utat kap a diszkrimináció, újabb és újabb hasonló gettók épülnek majd. Érvelése annyira meggyőzőnek bizonyult, hogy hatására a Miskolci Cigánytanács több, eddig a telep létesítését támogató tagja csatlakozott a gettóellenes bizottsághoz. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|