Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Miskolci Cigánytanács

(Hagy András)
München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Építésügyi
tájékoztató helyett az emberi méltóságról szóló felfogások és
alapvető erkölcsi értékrendek drámai ütközetének színterévé vált a
Miskolci Városi Cigánytanács tegnapi ülése. Ahogyan a magyar
hírközlés is bő terjedelemben ismertette: a Miskolci Városi Tanács
az elavult városrészek rekonstrukciójával összefüggésben
elhatározta, hogy a csökkent vagy semmilyen fizetőképességű lakók
számára a város peremén a mostani lakott részektől távol, a
súlyosan szennyezett Sajó mentén épít egy 160-180 darab, egyenként
34 négyzetméteres, egy szoba, konyhás, földszintes lakásból álló,
úgynevezett alacsony komfort fokozatú lakónegyedet.
    
    A lakásokba nem vezetik be a gázt, nincs fürdőszoba, árnyékszékül
külső udvari létesítmények szolgálnak. Az alacsony komfortszinthez
képest az építési költségek meghökkentően magasak: egy
négyzetméterre vetítve 26000 forintot tesznek ki. Szakvélemények
szerint ilyen áron már a budapesti Rózsadombon is megkezdhető az
építkezés.
    
    Mindenekelőtt a városban élő nagy számú cigány lakosság tanult,
politikailag aktív képviselői és velük karöltve az itteni
progresszív értelmiségiek csoportja azonnal felismerte, hogy bármit
is mondanak vagy gondolnak erről a telepről a városi hatóságok, a
gyakorlatban ez a cigányok elkülönítésére szolgál majd. Az
építkezés megakadályozására gettóellenes ideiglenes bizottságot
hoztak létre, amelyet támogatnak az alternatív és demokratikus
szervezetek, és különösképpen a Raoul Wallenberg Egyesület.
    
    A bizottságnak azt a felismerését, hogy itt nem új lakónegyed,
hanem ténylegesen egy cigány gettó épül, jelentősen megkönnyítik a
helyi miskolci körülmények. A gazdasági válsággal, ipari
hanyatlással kezdődő munkanélküliséggel, elnyomorodással együtt
járó szociális zavarok ma talán Borsod megyében és ezen belül
Miskolcon a leghangsúlyozottabbak.
    
    A tömeges gazdasági és politikai elégedetlenség a jól ismert módon
bűnbakkereséshez, szegény- és cigányellenes előítéletekhez,
diszkriminációs és rasszista megnyilvánulásokhoz vezet. A városi
hatóságok a jelek szerint nem tudnak vagy nem kívánnak ellent állni
ennek a rossz irányba tartó menetrendnek.
    
    A helyi közhangulatról riasztó adalékokat ismertetett dr. Pankócsi
Márta szociológus, a gettóellenes bizottság tagja. Párttagok
körében folytatott közvéleménykutatás szerint a kérdezettek 10
százaléka a cigányok fizikai megsemmisítésében látja a probléma
legjobb megoldását. Ehhez képest a kitelepítés, elkülönítés,
gettósítás már a humánum oltárán hozott áldozatnak tűnhet.
    
    Mint tegnapi nagy hatású felszólalásában Daróczi Ágnes népművelő,
ismert cigány aktivista kifejtette: az ügy jelentősége messze
túlterjed Miskolc határain. Ha ez a gettó megépül, és ehhez
ráadásul a meglévő komformista cigányszervezetek támogatást
nyújtanak, ez országos jeladássá válik, zöld utat kap a
diszkrimináció, újabb és újabb hasonló gettók épülnek majd.
    
    Érvelése annyira meggyőzőnek bizonyult, hogy hatására a Miskolci
Cigánytanács több, eddig a telep létesítését támogató tagja
csatlakozott a gettóellenes bizottsághoz. +++
    


1989. február 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD