|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly Prágában
|
(Gordon Tamás) München, 1989. február 15. (SZER, Világhíradó) - Amikor a múltheti központi bizottsági ülés előtt néhány nappal nyilvánosságra hozták Grósz Károly csehszlovákiai meghívását, még nem tudhatták Prágában, hogy melyik Grósz Károlyt kell fogadniuk. A sztálinizmus eszköztárával fenyegetőző főtitkárt, vagy a KB-ülés vitája nyomán a valósághoz lojálisabban viszonyuló, reformszínezetű politikust. Grósz Károly nézetei ismertek, így a konzervatív prágai vezetés meghívását gesztusnak is felfoghajtuk az 1956-os forradalom leverését védő pártfőtitkár mellett. Grósz Károly egynapos prágai útja - úgymond - munkalátogatás. Vagyis: kevés protokolláris formaság, inkább a tájékoztató- tájékozódó jelleg a fontos. Tény, hogy Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára eredményesebben áll ellen a desztalinizációt, a prágai tavaszhoz hű, igazi reformokat követelőknek. Nemhogy a többpártrendszer nem merülhet fel, de még a múlt, a baráti csapatok intervenciójának felülbírálása is tabunak számít. A Charta-77 polgárjogi mozgalom szóvivőinek, és Vaclav Havel drámaíró letartóztatása jelzi, hogy Prágában és Budapesten nem egyformán járnak az órák. Ha burkoltan is, a Magyar Nemzetben Havel melletti szolidaritásról tanúskodó cikk látott napvilágot. Persze, jegyezzük meg: hivatalos magyar szervezet - mint például az írószövetség - nem tiltakozott a neves színműíró letartóztatása, és bíróság elé állítása ellen, jóllehet Havel nézeteit - például a sajtószabadságról, vagy az emberi jogokról - a magyar írók is vállalják. 1968 nyarán a magyar vezetők figyelmeztették Dubceket: túl messzire megy, Moszkva nem tűri majd a kilógást a sorból. Kíváncsiak vagyunk: vajon a többpártrendszert toleráló pártot képviseli-e Grósz Károly Prágában -, és ha igen, akkor hogyan hangozhat Jakes figyelmeztetése? +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|