|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi cigányság problémái
|
London, 1989. január 17. (BBC, Panoráma) - Budapesten tegnap a magyarországi cigány kisebbség képviselői megalakították demokratikus szövetségüket. Céljuk az, hogy a Magyarországon élő cigányok egyenjogúságának megvalósításán fáradozzanak. Egyesíteni kívánják azokat a szervezeteket, amelyek az utóbbi időben ugyanilyen céllal alakultak meg Magyarországon. A magyarországi cigányság problémáiról Jerzy Rohan a következőket írja: - Grósz Károly nemrég azt nyilatkozta a magyar cigányok lapjának, a Románo Nyevipének, hogy amíg az ország nem tudja megoldani a cigánykérdést, a gazdasági reformot sem tudja sikeresen végrehajtani, morális szempontból pedig nem tekintheti magát Magyarország Európa részének- A cigányok Magyarországon a legnagyobb nemzeti kisebbségnek számítanak, hivatalosan félmillióra teszik a számukat. Mint ismeretes a II. világháború alatt a zsidókhoz hasonlóan hurcolták el a cigányokat a nácik a koncentrációs táborokba. A kommunista rezsim igyekszik beolvasztani a cigányságot a magyar társadalomba, de ez nem megy könnyen és a kormány gyakran maga nehezítette meg a dolgát, például amikor a cigányoknak nem osztottak földet 1945-ben. Máskor erőszakkal próbálták elérni a beolvadást, úgy, hogy a saját kultúrájukat kiölték belőlük. A vajdáktól pedig elvették a hatalmat. Az-új cigányszövetség éppen ezeket a hibákat akarja orvosolni. Persze-ez nem mehet egy csapásra, hanem évtizedek munkájáról van szó. A-most megalakult szövetség vezetői főleg cigány értelmiségiek. Ma még-ritkaság az értelmiségi cigány. Mi a vezetőség politikája? A cigánykultúra védelme és a beolvadás egyidejű elősegítése. Persze a sajátos cigánykultúrát éppen a beolvadás veszélyezteti. Ugyanakkor a magyarországi cigánytömegek szeretnének asszimilálódni, nem akarnak rezervátumokban élni. Ki akarnak törni a faluvégi elkülönülésből, a putrisorokból, már csak azért is, mert magasabb életszínvonalra, jobb életkörülményekre vágynak. Nyelvi nehézségek ennek, nem állják útját, felnőtt korára minden cigány megtanul a romani mellett magyarul. Sok közöttük az analfabéta, kevés a szakképzett munkás, tehát a cigányságot fokozottabban sújtja a mostani, egyre gyakoribb munkanélküliség. A bűnözés szintén gyakrabban fordul elő, mint más etnikai csoportoknál. így azután faji előítélet alakult ki, cigánygyűlölet és fajok közti feszültség is. A cigányság felemelése és integrálása azért sem könnyű, mert a cigány nem könnyen engedelmeskedik parancsnak, nehezen illeszkedik a fegyelemszabályozta rendbe. Ám a probléma egyre súlyosabb, mivel a cigányság sokkal erőteljesebben szaporodik, mint a magyarság. A szomszédos Csehszlovákiában ennek egyre súlyosabb következményei vannak: a szlovákiai cigányok egyes vidékeken gócokat alakítottak ki putrifalvaikkal, szemet szúró, elmaradt életmódjukkal. Minden szakértő szerint elsősorban türelemre van szükség a cigánykérdés megoldásához. És nemcsak az kell, hogy a cigányok gondolkodjanak másként, hanem az átlag magyar hozzáállását is meg kell változtatni. +++
1989. január 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|