|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Helyzetértékelés - Pozsgay
|
Washington, 1989. január 11. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Jolyon Nagele, bécsi tudósítónk tegnap a budapesti parlament épületében interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel. Most ezt a beszélgetést hallják: - Miért kellenek külön törvények a pártok és a szakszervezetek számára? Tényleg szükség lenne erre az elválasztásra? Miért ilyen fontos kérdés ez most? - Kezdem a szakszervezetekkel: a szakszervezetek maguk követelték ezt ki a törvényhozástól, hogy pájuk külön szabályok vonatkozzanak. Ez azonban nem jelenti, hogy kivonhatják magukat a mai egyesülési törvény alól. Tehát nem születhet olyan szakszervezeti törvény, amelyik az emberi jogoknak bármilyen ponton ellentmond, akár ennek a mai meghozandó törvénynek is. Én magam azon a véleményen voltam, hogy nem kell külön szakszervezeti törvény, de tudomásul vettem, hogy számukra ez fontos. Gyanítom, hogy ebben némi kis presztízs-vita is van, de a szakszervezetek nem sejtik, hogy ezzel veszedelmes dolgokat is magukra vállalhatnak, hiszen az állam olyan beleszólását teszik törvényhozó módon lehetővé, amit talán nem is igényelt volna ez az állam. Mindennek ellenére én azért vigyázni fogok rá, hogy ilyen ne történjen a szakszervezetekkel. A pártalapítás kérdése némileg bonyolultabb dolog, szerintem elsőrendű politikai kérdés. Itt a kormány a középső, a középutat választotta ebben a kérdésben. Ha nem ezt választja, akkor erősebb lett volna a visszahúzó-ellenálló megnyilvánulás, és nagyobb vitának lettünk volna kitéve. Nem ilyen gyenge hangon nyilvánult volna meg a retrográd oldal, mint ahogy itt most megnyilvánult. Ugyanakkor én garanciát látok ebben a kormányban arra, hogy még ebben az évben rövid időn belül meg fogja alkotni a párttörvényt, hisz akkor teljes lesz az egyesülési jog érvényesülése. Egyébként az alternatív szervezetek egy része is ezekkel, ezzel a formulával ért egyet. Megnevezni nem óhajtom őket, mert nem kívánok diszkreditálni senkit, ugyanis ők nagyon jól látják, hogy egy elhamarkodott pártalapítási kísérlet, vagy az ilyen kísérletek sorozata csak a kormány és a hatalom malmára hajtaná a vizet. Ha kormány most itt valóban taktikázni akart volna, akkor azonnal elindította volna a pártalapítások engedélyezését, és utána fölényesen bemutatta volna ezek logikus voltát. - Milyen a logika abban, hogy az új törvény elfogadásáig be lesz tiltva a politikai pártok alakítása? - Nem lesz betiltva, csak nem lesznek rögzítve, nem lesznek regisztrálva, mint pártok. Ezért a pártokkal való egyezkedés nem kezdődik el a nyár vége előtt. Jelenleg is bárki pártnak nevezheti magát minden represszív következmény nélkül, csak az állam nem ismeri el őket. - Az elmúlt pár hónap folyamári a politikai reform-mozgalom ténylegesen felgyorsult. Mi ennek a felgyorsulásnak a katalizátora? - A katalizátor maga a gazdasági, társadalmi válság természetesen, de az az elismerés is, ami a májusi pártértekezleten jött, hogy ezt a válságot, csak egy ilyen nyitással lehet kezelni. Ezért van reformhelyzet szerintem, mert a felül lévők és az alul lévők között kapcsolat jött létre ezekben a kérdésekben. - Októberben Nyers Rezső frakciók lehetőségéről beszélt a kommunista, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárton belül a következő kongresszus idejére. A politikai reformfolyamat elmúlt három hónap alatt történt fejleményei nyomán, még mindig frakciókról, vagy inkább most már új pártokról lenne szó? - Pontosítani szeretném: ő platformokról beszélt a párton belül. Kétségtelenül a platformszabadság is más megvilágításba kerül, hogyha a kommunisták pártja versenyhelyzetbe jut a többi párttal szemben, mert ebben az esetben nem a párton belül kell lejátszani a pluralizmust, hanem a társadalom egész politikai mezőnyében játszódik. És én ezt tartom tisztább és normálisabb helyzetnek, ami nem zárja ki, hogy a párton belül is létre jöhetnek áramlatok, de azok ki is válhatnak akkor a pártból. - Az ön utóda a Hazafias Népfront élén meglehetősen konzervatív beszédet mondott. Saját nézeteit fejezte ki, vagy szavai a Hazafias Népfront vezetőségén belüli centrista eltolódást tükrözik-e? - Nem hiszem, hogy ez konzervatív beszéd volt. Inkább az a gyanúm, hogy ez egy ilyen hivatali elszámolás volt a társadalmi vitáról, és nélkülözte a szükséges politikai bátorságot. De jobb lenne, ha erről nem beszélnénk, mert az utódról nem szeretek, illetve nem jó szólni. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|