|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Választási összefoglaló - 2. folyt.
|
Így az a párt, amely történetesen a szavazatok 36-38 százalékát megszerzi - ez lett volna az MSZMP a tavaly nyári illúziók szerint - máris hozzájutna az említett 210 listás mandátum 43-45 százalékához. Az a körülmény pedig, hogy a második fordulóban az egyéni választókerületekben 3-3 jelölt indul, az esetek többségében megint csak valószínűsíti, hogy a 36-38 százalékos átlagos támogatást élvező párt jelöltjei kapnak relatív többséget, ami parlamenti mandátumukat biztosítja.
Szerintem éppen ez a meggondolás teszi érthetővé a 3 jelölt indítását a második fordulóban, aminek máskülönben nincs logikai értelme. A választást rendkívül bonyolító második fordulónak ugyanis éppen az adhatna jogosultságot, hogy érvényt kell szerezni az abszolút többség elvének. Tehát annak az elvnek, hogy egyéni választókerületben csak abszolút többséggel lehessen mandátumot szerezni. Ha tehát az első fordulóban senkinek sincs abszolút többsége, a második fordulóban ezen elv alapján csak két jelöltnek kellene maradnia, az első fordulóban a két legtöbb szavazatot szerzett jelöltnek. Ha ugyanis csak két jelölt marad, az egyiknek abszolút többséget kell kapnia a második fordulóban. Ezen elv alapján a 3 jelöltnek nincs értelme, mert a második menetben sem biztosítja az abszolút többség elérését.
Viszont nagyon is van értelme egy olyan feltételezett párt számára, amely jóval erősebb mint bármelyik más párt, tehát nagyon valószínű, hogy a háromjelöltes versenyek zömében az első helyre kerül és ezzel megszerzi a parlamenti mandátumok többségét is. (folyt.)
1990. április 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|