Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés

1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.

Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének,
Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy
a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a
korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei
jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész
épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak.

    A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten
szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet
fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is.
Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta
gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében
jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos
hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek
harmonikus egységét megteremtő várossá lett.

    A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált
kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével
nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben
nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó
Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia
és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is
egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az
utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több
hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos
látogatót.

    A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb
állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb
feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a
fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)


1989. március 30., csütörtök 19:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD