|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (5. rész) - Nagygyűlés a Múzeumkertben (3. rész)
|
Rövid úton és haladéktalanul politikai formába kell önteni a megérett szükségleteket. A hatalom birtokosai már kimerítettékk a szavakkal, közigazgatási eszközökkel, a hallgatással vagy elhallgatással való ellenállást. Ha egyes engedményekkel, apró eltorzító reformokkal nem sikerül határt szabni a folyamatoknak, akkor a nyílt ellenállás elkerülhetetlenné válik. A történelmi menetrendnek ebbe a szakaszába érkezett el Magyarország 1848 márciusában - emlékeztett, majd Arany Jánostól idézte a változás szükségességét megfogalmazó, illetve a méltóságteljes ünneplésre intő szavakat. Végezetűl rámutatott: ,,A mi feladatunk ma dicsőséggel emlékezni a márciusi magyarokra, akik együtt kiáltották az akkori világ haladó népeivel a jelszót, majd életükkel pecsételték meg az emberiség legszentebb elveit: szabadság, egyenlőség, testvériség - vagy a halál ,, A független kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlévőkhöz. - Ma nagy napot ünneplünk, tekintet nélkül pártokra, társadalmi szervezetekre, vallásfelekezetekre - mondta bevezetőben, majd 1848 március 15-e általános politikai tanulságára utalva feltette a kérdést: mit tehetünk mi, késői utódok? Válasza az volt: követjük a dicső hősök, a szabadsághősök tanítását, köszönjük nekik nemzeti történelmünknek ezt a felemelő eseményét és amint legnagyobbjuk, Petőfi Sándor megjósolta, sírjaiknál leborulunk, áldó imádság mellett mondjuk el szent neveiket. Ehhez kapcsoljuk a szeretetet, a lélek felszabadulását, a szabadságban való hitet, a másik ember jogának elismerését, amely az emberi lélek legősibb ösztönének, a szabadságvágynak a jelképe. Annak a vágynak kifejezése, hogy az ember, a család a maga egyéni hajlamai szerint élhessen országunk határain belül és azokon kívül. Kiemelte: 1848 március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatalom birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi demokrácia megvalósítása. 40 év után végre szabad, méltóságteljes, tiszta ünneplésben kapcsolódhat össze a nemzet, abban a hitben és reményben, hogy minden becsületes magyar állampolgár számára küzdelmes, nehéz munkával ugyan, de egyenlő jogokat és életszínvonalat tudunk biztosítani - mondotta egyebek között Vörös Vince. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. (folyt. köv.)
1989. március 15., szerda 14:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|