 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.
Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített
Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor
felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad
parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az
Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák
sorfala előtt.
A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az
emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F.
Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke
koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A
Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök
Emlékműve előtt.
A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével
ért véget.
Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti
színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák
álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti
eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál
az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a
Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter.
Az ünnepség végén a Szózat csendült fel.
A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami
és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a
budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|