|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működőtőke megélénkülő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartottak pénteken a Belügyminisztériumban. Az eszmecserén részt vett a tárca vezetője, Horváth István.
A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. Így nem csoda - mondotta több tanácselnök -, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok ,,feje felett,, születik a döntés. Az értekezlet résztvevői ezért sürgették, hogy a lakosság mielőbb kapjon pontos, részletes információt a tervekről. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések ,,megállnak,, a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendezvénysorozat eseményeibe. Elhangzott az is, hogy az ország nyugati fele sincs éppen irígylésreméltó helyzetben, hiszen olyan élénk turistaforgalmat kell kezelniük, amelyre nem áll rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra. Ez a fogalom egyébként a tanácskozás egyik kulcsszava volt; az úthálózat, a távközlés leromlott állapotából fakadó problémákra elgondolkodtató példák sorát hozta fel minden tanácselnök. (folyt. köv.)
1989. március 3., péntek 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban (2. rész)
|
Az elhangzottakra válaszolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás magyar kormánybiztosi tisztének várományosa rámutatott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruktúra erőteljes fejlesztése kerülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett ennek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világkiállítás létesítményeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerülne. Ez magában foglalná az építmények 8.5, a közművesítés 3.5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Ezeket a létesítményeket - mutatott rá - később gazdaságosan hasznosíthatnák. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb, utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítását a világkiállítás előkészítése során előbbre kellene hozni. A Budapest-Bécs vasútvonal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópálya építését, a metró-hálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások végösszege 45.5 milliárd forintra rúgna. A fejlesztések egy része külföldi működő tőkével is finanszírozható lenne, döntő hányadát azonban a költségvetés állná. További 22.2 milliárd forintot kellene fordítani azokra az építkezésekre - például az M0 autópálya és a lágymányosi Duna-híd -, amelyek megvalósításáról már korábban született döntés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene készülniük 1995-re. A számítások utólsó tétele egy 40-60 milliárdos összeg. Ezt kizárólag vállalkozói alapon teremtenék elő, föként külföldi működő tőke bevonásával. A fejlesztés célja mintegy 12 ezer szállodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése lenne. Szó esett a világkiállítás előkészítésének menetrendjéről is. Mint ismeretes, az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjére tűzi a világkiállítással kapcsolatos kérdések vitáját. Március közepére elkészül egy részletes költségszámítás. A magyar kormány a tapasztalatok birtokában április elején alakítja ki végleges álláspontját. Végezetül a világkiállítás rendezési jogának odaítéléséről - az ezért versengő Budapest-Bécs, illetve az egyesült államokbeli Miami között - május végén dönt a nemzetközi szervezet. Az értekezlet résztvevői a további napirendi pontok között tájékoztatót hallgattak meg a foglalkoztatáspolitikáról, a népszámlálás előkészítéséről, s véleményt cseréltek időszerű belpolitikai kérdésekről. (MTI)
1989. március 3., péntek 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|