|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Csütörtökön hét megye képviselőcsoportja tartotta meg a Parlament soron lévő ülését megelőző tanácskozását.
Komárom megye képviselőinek eszmecseréje abban az állásfoglalásban összegezhető, hogy hazánk államformája továbbra is népköztársaság maradjon; a sztrájk csak végső eszköze lehet bármiféle követelésnek. E két kérdésben teljesen egységesek voltak a megye honatyái, minden másban, közöttük a kétkamarás parlament kialakításának és a halálbüntetés esetleges eltörlésének kérdésében viszont nagy vita alakult ki az ülésen. Minden kérdésben pro és kontra számtalan érvet sorakoztattak fel. Nem volt viszont ellenvetés azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy sztrájk esetén minden esetben írásban rögzítsék a sztrájkoló felek közti megállapodást és az abban foglaltakat mindkét fél maradéktalanul tartsa be. Győr-Sopron megye képviselőinek többsége a köztársaság megnevezés mellett voksolt, mondván, hogy a nép, vagy a népi elnevezés a gyakorlatban rendszerint csak a látszatot szolgálta. A sztrájktörvénnyel kapcsolatban Győr-Sopron megye képviselői azt tartották a legfontosabbnak: mindenképpen olyan gyakorlatra kell törekedni, hogy sztrájkok, a gazdaságra gyakorolt negatív hatásuk miatt, lehetőleg ne következzenek be. A hogyanra természetesen, ők sem adtak receptet. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 17:31
|
Vissza »
|
|
Képviselőcsoport-ülések(2.rész)
|
A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport ülésén érdemi vita nem bontakozhatott ki, a képviselőknek ugyanis több mint a fele még nem kapta kézhez a tájékozódáshoz, véleményformáláshoz szükséges anyagokat. Hasonló gond volt a Fejér megyei képviselők tanácskozásán is. Abban azonban igy is egyetértés alakult ki, hogy az alkotmánytervezetet széles körű társadalmi vitára kell bocsátani, a leglényegesebb kérdésekben pedig, mint mondották, csak népszavazás dönthet. Nógrád megye honatyáinak vitájában, a köztársasági elnöki jogkör kérdésében végül is azok kerekedtek felül, akik az államelnököt széles körü jogkörel kivánják felruházni. A képviselőket élénken foglalkoztatta a világkiállítás ügye. Hajdú-Bihar megye több képviselője úgy nyilatkozott a csoportülésen, hogy nem támogatják a megrendezését. Mint kifejtették, attól tartanak, hogy az tovább növeli a keleti országrész infrastrukturális elmaradottságát. Rámutattak: már a bős-nagymarosi vizlépcsőrendszer építésének a parlamenti jóváhagyását is hasonló okokból kifogásolták a térség választói. A világkillitás pedig, az egyik képviselő megfogalmazása szerint egyenesen az ország kettészakadásához vezetne. Az infrastrukturális különbség ugyanis máris számottevő a nyugati és a keleti országrész között. A világkiállitáshoz kapcsolódó fejlesztések, beruházások 20-30 évre, de akár hosszabb időre is konzerválhatnák ezeket a különbségeket. Mindezek alapján, hangoztatták, további adatokat kérnek a kormánytól, például arról, milyen terheket ró a rendezvény az állami költségvetésre. Végső igent csak ennek ismeretében és csak akkor mondanak, ha a világkillítást kisérő beruházásokat az egész ország településfejlesztési terveihez igazitják, vagyis garanciákat kapnak arra, hogy nem növekszik tovább a keleti országrész infrasturkturájának elmaradottsága. Lényegében hasonló módon, s talán még több fenntartással foglalkoztak a világkiállítás ügyével Szabolcs-Szatmár megye képviselői. Véleményük szerint ezzel is a már egyébként is fejlettebb térség jut aránytalanul több beruházáshoz. A nógrádi képviselők főként a költségek megtérülésének bizonytalanságát latolgatták. Mint mondták, attól tartanak: a világkiállítás olyan tehén lesz, amely Budapesten legel, de Bécsben fejik. Mindent összevetve azonban nem készülnek a terv megtorpedózására, mert szerintük a költségeinek tetemes részét mindenképpen el kellene költeni az infrastrukturális beruházásokra. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Képviselőcsoport-ülések (3. rész)
|
Szinte valamennyi képviselőcsoport foglalkozott az erdélyi menekültekkel. Felhívták a figyelmet azokra a joghézagokra, amelyek megnehezítik a segítésüket. Sürgették olyan jogszabályok megalkotását, amelyek lehetővé teszik a helyzetük végleges rendezését. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 20:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|