|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly Svájcban - találkozók, előadás (2. rész)
|
Véleménye szerint ezekről az adatokról most nem kell vitát nyitni, hanem építő szellemben tárgyalni kell a földrész biztonsági és leszerelési kérdéseiről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az európai együttműködésen belül külön is fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. A világgazdasági fórum esti plenáris ülésén, amelyet ,,Európa és a geopolitikai fejlődés az 1990-es években,, címmel tartottak, először Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondta el referátumát. Visszapillantott az utóbbi néhány év nemzetközi, főleg európai fejleményeire, kedvező változásaira, méltatva Gorbacsov politikáját, a szovjet-amerikai rakétamegállapodást - a két nagyhatalom első igazi leszerelési egyezményét - és a helsinki folyamat eredményeit. Mint mondotta, ezekben az években fordult a történelem kereke, a konfrontáció helyét kezdi átvenni a kooperáció. Az emberiség most egyre inkább követeli a leszerelést, hogy jobban meg tudjon birkózni olyan előtérbe kerülő újabb egyetemes gondokkal, mint az észak-dél konfliktus, az eladósodás problémája, a kábítószer-fogyasztás vagy az AIDS - mondotta. Európa sorsát illetően döntő jelentőségűnek minősítette a nyugat-európai integráció fejlődését. Óvott azonban attól, hogy ez együtt járjon Nyugat-Európának a világ többi részétől való elzárkózásával, s hogy az európai közösség gazdaságilag vagy más téren európai erődítmény akarjon lenni a külvilággal szemben. Szorgalmazta a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúskodás elkerülését, az olyan transz-atlanti kapcsolatokat, amelyek az értékek és érdekek közösségén alapulnak. Hangsúlyozta, Európának a nyitottságot kell képviselnie, és a világhelyzetben a stabilitás tényezőjévé kell válnia. (folyt.)
1989. január 29., vasárnap 20:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|