|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi tanulmánykötet - bécsi sajtóértekezlet (2.rész)
|
A kötet csaknem százoldalas magyar része öt hazai szerző munkáját foglalja magában. E fejezet élén kapott helyet Grósz Károlynak az a beszéde, amelyet a múlt évben a Financial Times című angol lap centenáriuma alkalmából tartott budapesti tanácskozáson mondott el, s amelyet e könyv kinyomtatásra átszerkesztett formában, ,,Gazdasági reformok Magyarországon - gazdaságélénkítés a szocialista piacgazdálkodás és a világpiaci nyitás útján,, címmel közöl. Ezután következik Pozsgay Imre 1987. szeptember 27-én, a Magyar Demokrata Fórumot életrehívó lakitelki értelmiségi találkozón elhangzott felszólalása, ugyancsak sajtó alá rendezett változatban. Kulcsár Kálmán tanulmánya a kelet-közép-európai politikai és jogi kultúráról szól, Berend T. Iváné a legutóbbi évek magyar gazdaságtörténetét tekinti át, Csikós Nagy Béla írása pedig a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok távlatait rajzolja meg. A könyv bevezető részében az egyik főszerkesztő, Helmut Zilk többek között kifejti: a bécs-budapesti közös világkiállítás terve azt mutatja, hogy Ausztria a nyugat-európai gazdasági integrációba való erősebb bekapcsolódásával párhuzamosan hidakat épít az olyan országok irányában is, amelyekkel szintén hagyományos baráti kötelékek fűzik össze. A szocialista párti bécsi főpolgármester a szerdai könyvbemutató sajtóértekezletén ugyancsak beszélt arról, hogy a közös piacba való osztrák belépés kérelmének benyújtására szerinte még nem jött el az idő, viszont Ausztriának fontos, hogy segítse az EFTA-tömörülés erősítését, továbbá elmélyítse a Kelet-Európához tartozó szomszéd országokkal való együttműködését. +++
1989. január 25., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|