|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (2. rész)
|
Grósz Károly utalt arra is, hogy Moszkvában kifejtette a kétoldalú gazdasági szerződésekről és a KGST-n belüli viszonyokról a véleményét. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az volt, hogy egy új elszámolási rendszert szeretnénk megvalósítani a kétoldalú kapcsolatokban, ami leegyszerűsíően fogalmazva a finn modellnek lenne megfelelő. Ehhez kérte Gorbacsov politikai támogatását, aki egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy a KGST korszerűsítése szükséges, de nagyon időigényes folyamat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megvárni, amíg az összes tagország érdekeit egyeztetni tudják, és szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy nem lehet a KGST-t felülről, néhány miniszterelnök megállapodása alapján korszerűsíteni. Először a kétoldalú kapcsolatokat kell fejleszteni, s amikor ennek köszönhetően egy egységesebb, jobban összehangolt piac lesz, akkor lehet magasabb szintre lépni a KGST-ben is. A magyar álláspontnak most kedvezőbb volt a fogadtatása, mint korábban - emelte ki a főtitkár. Kitért arra is, hogy a magyar javaslattal kapcsolatos fogadókészséget nem ismerik valamennyi szocialista országban, de mindenütt barátkoznak a gondolattal, és másoknak is vannak nagyon konstruktív javaslatai. A Gorbacsovval folytatott tanácskozással összefüggésben, illetve egy, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott megjegyzés kapcsán került szóba a román kérdés, s az aradi találkozó óta eltelt időszak. Grósz Károly erre vonatkozóan kifejtette: Arad óta ismereteink gazdagodtak, többet tudunk az ottani folyamatokról, jobban megismertük a nemzetközi közvélemény álláspontját is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindez nem lesz hatástalan a román politikára, a román belpolitikai életre, amelynek formálódása, rugalmasabb megjelenése több lehetőséget ad számukra az együttműködésre, a vitás kérdések tisztázására. Nekünk nem a román néppel van konfliktusunk - hangoztatta -, hanem a román politika olyan kérdésköreivel, amelyeknél elvi és gyakorlati felfogásunk eltér. Nem változott megítélésünk a román nemzetiségi politikát illetően sem; első perctől kezdve azt vallottuk, s személy szerint a főtitkár is, hogy elfogadhatatlan számunkra az az álláspont: Romániában a nemzetiségi problémákat megoldották. Folytatva a beszélgetést, Grósz Károly egy kérdés kapcsán kitért arra is, hogy minden országnak a belügye, miképpen kezeli az alternatív módon, a másképpen gondolkodókat. Ha Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy Csehszlovákiában nem kezelik helyesen ezt a kérdést, akkor juttassák kifejezésre véleményüket. Ez ellen nekünk nincs kifogásunk, hiszen azt is lehetővé tesszük, ha esetleg a magyar politika ellen akarnak tüntetéssel tiltakozni. Magyarországon tehát más gyakorlatot folytatunk. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|