|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz-interjú (2. rész)
|
- Legalábbis a csökkentését. Megakadályozására önmagában a többpártrendszert nem látom garanciának, de az nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy kevesebb ilyen típusú és ilyen természetű hibát kövessünk el. A pártok ugyanis egymás ellenőrzése alatt állnak, a természetesen kibontakozó pártharcok - vagy fogalmazzunk úgy: a versenyhelyzet - minden párttól nagyobb teljesítményt, szigorúbb erkölcsi, morális, politikai normákat, új munkastílust követel. Ettől várjuk tulajdonképpen, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt is nagyobb teljesítményre lesz képes, a szó igaz értelmében a politikában, a közéletben, társadalmi bázisának kiszélesítésében. Ez bizonyára módot ad alkalmi szövetségek létrehozására, s a politikai folyamatokba olyan erők bekapcsolására is, amelyeket a párt önmaga egyedül nem lenne képes mozgósítani. - Ez azt is mondatja az emberrel, hogy azért nem egészen úgy van, hogy a párt kezdeményezően lép fel, hanem sokkal inkább úgy, hogy a párt tudomásul veszi a többpártrendszert, mint realitást. És ezen a talajon jöhet majd létre egyfajta kiegyezés, egyfajta politikai kiegyezés. Vagy rosszul értem? - Egy részét rosszul. Ugyanis a pártértekezleten, amikor erről vitatkoztunk, még úgy gondoltuk, hogy az egypártrendszer viszonyai között próbálkozunk a politikai pluralizmus kiépítésével. Azóta eltelt hat-hét hónap, a párton belül folyt erről a vita. Nem a párt folytatott másokkal ilyen természetű vitát, ez a párton belül zajlott. Okosabbak lettünk; arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt nekünk kell kezdeményeznünk. Ilyen típusú kezdeményezések évekkel ezelőtt mások részéről is elhangzottak már, ebben semmi új nincs. De most a Magyar Szocialista Munkáspárt teljes politikai súlyával kezdeményezi az együttműködést. Azt hiszem, ez egy kicsit több. - Sőt, nemcsak politikai pluralizmust mondunk, hanem szocialista pluralizmust is. Ebből én azt olvasom ki, hogy van bizonyos alapvető kritériuma annak, hogy több párt egymás mellett élhessen és működhessen legálisan. Nevezetesen az, hogy elfogadják a szocializmust. Egyszerűsítsük le erre. - Mi úgy véljük - s az új alkotmány tervezetének vitái is ezt jelzik -, hogy az új alkotmánynak is szólnia kell a társadalom szocialista berendezkedéséről. Tehát a pártoknak szocialista alapon kell a maguk sajátos feladatuknak megfelelően politikai funkciókat betölteniük. (folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 15:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|