|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Rudé Právo
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. április 13. csütörtök (MTI-tud.) - A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társaságának Környezetvédelmi Szekciója olyan állásfoglalást tett közzé egy csehszlovák szakközlönyben, amely a Bős-nagymarosi vízlépcső feltételezhető környezetkárosító hatására hívja fel a figyelmet. A CSKP lapja, a Rudé Právo csütörtökön terjedelmes cikkben élesen bírálta a Josef Vavrousek által, a Cseh Természetvédelmi Szövetség prágai bizottságának, illetve az Állami Műemlék és Természetvédelmi Központnak a közös, NIKA című információs bulletinjében publikált állásfoglalását.
A Rudé Právo azt írta, az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy mindíg elég következetesen mérlegelték-e a Bős-nagymarosi vízlépcső lehetséges környezetvédelmi hatását, de vannak olyanok, akik a szakmai kérdéseket politikai célokra akarják felhasználni. A CSKP lapja szerint ehhez szolgáltat alapot az információs közlönyben megjelentetett állásfoglalás. A Rudé Právo bírálta, hogy a bulletinben az olvasható: a vízlépcső építése példátlan beavatkozás a környezetbe a közép-európai térségben, és jelentős, sok évtizedre, sőt évszázadra szóló környezetvédelmi, gazdasági, szociális, politikai és más következményei lesznek. A CSKP lapja vitába szállva a megállapítással, azt hangoztatta, az építkezés elsődleges célja az érintett terület megvédése az árvíztől, amely Magyarországon 1954-ben, Csehszlovákiában 1965-ben hatalmas károkat okozott. Nincs szó tehát arról, hogy csupán gazdasági és műszaki megfontolásokból határozták el a létesítmény megépítését, mint a NIKA állítja - hangsúlyozta a Rudé Právo, egyben aláhúzva, a vízlépcső olcsó, környezetvédelmi szempontból tiszta villamosenergiát szolgáltat majd, és javítja a hajózást a Dunán. A lap azt írta, a biológia és az ökológia tudományának elég ismerete van arra, hogy hatékony intézkedéseket javasoljon a vízlépcső esetleges negatív hatásainak a korlátozására. (folyt.)
1989. április 13., csütörtök 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - Rudé Právo (2. rész)
|
A NIKA-nak azzal az állításával kapcsolatban, hogy a vízlépcső megzavarja, sőt megsemmisíti a természetes környezeti rendszereket, a Rudé Právo azt az ellenérvet hozta fel, miszerint számos védett körzetet létesítenek, esztétikus, üdülésre alkalmas, környezetvédelmi szerepet is ellátó területet alakítanak ki. Az ökológiai helyzetet folyamatosan, monitorrendszerrel ellenőrzik, így, ha kell, időben be tudnak avatkozni. Mint a Rudé Právo cikkéből kiderül, a környezetvédelmi állásfoglalás arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízlépcső körzetében legkevesebb ötven kilométeres szakaszon fognak kipusztulni az ártéri erdők, s ez mintegy fél millió köbméternyi fát jelentene. A CSKP lapja elismerte, hogy az építés mintegy ötvenöt kilométernyi szakaszon kihat a környező erdőkre, de azt hangsúlyozta, hogy megfelelő telepítéssel, illetve műszaki intézkedésekkel javítani lehet majd a helyzeten. Ami a Csallóköz ivóvízkészletét és a Duna vízminőségét illeti, amelyekkel kapcsolatban a NIKA komoly aggodalmaknak adott hangot, a Rudé Právo maga is megállapította, hogy a földalatti vízkészletet feltétlenül védeni kell. A CSKP lapja utalt arra, hogy kezdetben lesznek bizonyos problémák a tározó vizének oxigénrendszerével, de - mint írta - ,, feltételezni lehet, hogy a vízlépcsőrendszer megvalósításával a vízminőség a jelenlegi állapothoz képest javul,,. A Rudé Právo végezetül azt írta, az általa is felhozott objektív, tudományosan megalapozott tények éles ellentétben vannak ,,a környezetvédelmi hisztéria sikolyaival,,. +++
1989. április 13., csütörtök 13:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|