 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai
pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján
jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a
parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző
politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a
társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt
politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon
sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván
eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra
bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a
különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy
ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT
KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során
megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják
és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a
parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok
százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a
megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis
választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az
egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és
van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább
is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek
létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg,
hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei
pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei
közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak.
Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele
megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell
szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői
helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a
megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden
megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is
állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért
nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet
mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két
mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell
várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első
fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A
KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az
egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a
mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet
nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett
mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási
bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az
első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a
leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút
többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez
elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a
mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban
nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre
látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha
nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt
összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A
számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a
legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát
kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi
támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a
mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami
176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171
egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második
fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott
szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 3.
|
Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok
figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre.
A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ
JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15
százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani
még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A
visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem.
A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot,
a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második
fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy
sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes
választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak
felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie
az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.
Vagyis a második, az április 8-i fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL,
HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott
szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen
azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja
az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselő
helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai
alapján osztják el.
alc. Amit a választóknak meg kell gondolniuk
Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban?
Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt
közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12,
vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott
a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első
fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe
jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT
JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI.
Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból,
hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY
PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT
PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750
ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró
pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát
csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni
választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a
kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt
állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát
tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a
szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék
szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az
országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak
kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az
aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az
abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a
parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt
jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami
adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a
szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű
struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések
integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű
POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás
elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő
parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan
lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet
kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a
kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti
kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ
INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A
KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott
feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL
VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni.
Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a
parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell
segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának
csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament
vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek
szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A második forduló 5.
|
Valószínű, hogy a választási rendszer egyszerűsítésével együtt a
legközelebbi választáson már csökkenteni lehet ezeket a korlátokat
is. (MTI-Press)
ág/kgym
A szekesztőségek figyelmébe
A szerző csak a szöveg változtatása nélkül járul hozzá a cikk
közléséhez. (MTI-Press)
1990. április 4., szerda 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|