|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
MDF nagygyűlése Budapesten
|
--------------------------
London, 1990. április 5. (BBC) - Munkatársunk, Siklós István számol be a Magyar Demokrata Fórum, általa igen nagy jelentőségűnek minősített gyűléséről.
- A magyarországi választási hadjárat egyik legfontosabb eseménye valószínűleg a budapesti, XI-ik kerület választókerületének Demokrata Fórum-nagygyűlése, amelyen több illusztris külföldi politikus is megfordult. A nagygyűlés szónokai között szerepelt dr. Alfred Dregger a CDU-CSU parlamenti frakciójának elnöke, valamint Sir Christopher Prout, az Európa Parlament demokrata frakciójának elnöke, és Giscard d,Estaing, volt francia elnök.
A nagygyűlés maga forró légkörben zajlott le, hiszen mindhárom külföldi szónok ünnepelte Magyarországot. Mindhárman egyhangúan dícsérték Magyarország szerepét a vasfüggöny ledöntésében, amelyet a közönség, a zsúfolt közönség nagy tetszéssel fogadott. Szinte minden mondatát megtapsolta a szónokoknak.
A nagygyűlést követően a nemzetközi sajtó részére fogadást adtak ugyanebben az épületben, ahol a nagygyűlést tartották, vagyis a József Attila Gimnázium pompás előadótermében.
Az első kérdések között szerepelt a BBC tudósítójának a kérdése Giscard d,Estaing felé, hogy Franciaország jó kapcsolatait Romániával mennyiben igyekszik kihasználni, a nemzetiségi jogok és az emberi jogok biztosítása érdekében. Gondolván itt elsősorban a magyar kisebbségnek szomorú helyzetére, szomorú sorsára jelen pillanatban. A volt francia elnök, Giscard d,Estaing hálás volt ezért a kérdésért, mert kifejtette, hogy Franciaország igyekszik minden kapcsolatát diplomáciai, baráti kapcsolatát is felhasználni arra, hogy a magyar kisebbségek és a többi kisebbség helyzetét is megkönnyítse Romániában. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- MDF nagygyűlés Budapesten - 1. folyt.
|
Erre Romániának nemzetközi jogokban biztosított felelőssége van, és ezt igenis Franciaország számon fogja kérni és figyelemmel fogja kísérni mindazt, ami Romániában az emberi jogok terén és a kisebbségi jogok terén történt.
Az érdeklődés középpontjában mindenképpen az helyezkedett el, hogy milyen szerepet szánnak a külföldi vendégek a Magyar Demokrata Fórumnak, milyen szerepet, milyen jövőt látnak a Magyar Demokrata Fórumnak?
Egybehangzó volt a vélemény Sir Christopher Prout is erről beszélt elsősorban, amikor átnyújtotta Magyarországnak, a Demokrata Fórum elnökének, Antall Józsefnek az Európa-zászlót, az Európai Közösség Zászlóját, mintegy szimbolikusan jelképezve, hogy a jövőt illetően úgy érzi, úgy érzik, hogy Magyarországot a Demokrata Fórum fogja bevezetni Európába, Nyugat-Európába, az Európai Közösségbe.
A Demokrata Fórum jövőjét illetően bíztatónak ítélték azt az előretörést, amit az első fordulóban elért a Demokrata Fórum és bizonyosnak vették, hogy a második fordulóban mindaz a nemzetközi támogatás, amely most Magyarország felé, a Magyar Demokrata Fórum felé fordul, meghozza gyümölcsét és Magyarországon szilárd, biztos alapokra helyezhető kormányzat lesz, amely képes lesz nyugati segítséggel megoldani Magyarország gazdasági válságát és kivezeti az országot abból a nehéz helyzetből, amelybe a 40 éves kommunista uralom sodorta Magyarországot. +++
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|