|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
London, 1989. március 8. (BBC, Panoráma) - Amikor azt mondtam, hogy kevés értesülésünk van az Országgyűlés mai vitájáról, nem tettem hozzá azt, amit már híreinkben is hallotta, hogy a magyar kormány hajlandó fontolóra venni egy népszavazás megtartását a bős- nagymarosi vízlépcső ügyében - de egy későbbi időpontban, és a kérdés nemzetközi és egyéb összefüggéseit, valamint a népszavazásra vonatkozó általános törvény akkorra már kidolgozott pontjainak figyelembevételével. Ma délután megkérdeztük Bába Iván politológust, hogy véleménye szerint mi késztette a kormányt álláspontja módosítására, illetve mi változott egyáltalán azóta, hogy októberben az Országgyűlés a vízlépcső megépítése mellett döntött? - Ennek véleményem szerint két oka lehetett: az egyik az, hogy Magyarország gazdasági helyzete rohamosan romlik. A belső társadalmi feszültség egyre növekszik. Másrészt pedig az a tény, hogy a különböző környezetvédő csoportok együttesen összegyűjtötte mintegy 120 ezer aláírást, ezt a parlament elé terjesztette, és ez elég nagy nyomásnak tűnt ahhoz, hogy a parlament ismét napirendre tűzze ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy a népszavazás kérdése egy kezdete lehet csak egy folyamatnak. Ugyanis népszavazást tartani egy ilyen országban, mint Magyarország csak akkor szabad, hogyha két feltétel biztosítva van. Az egyik feltétel az, hogy mind a vízlépcső felépítése melletti, mind az ellene szóló érvek teljes és korlátlan sajtónyilvánosságot kapnak. A másik feltétel pedig az, hogy a népszavazás tisztaságát mind jogilag, mind gyakorlatilag garantálja a hatalom. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|