|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal. - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe. De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle. Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a régiben? Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási kényszerből. De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel távozott. Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott. - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel - azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az elhatározásra már abban az időben. Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen, amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól, tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok szerint járt el. Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős- nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a politikai vereséget. - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné, Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron veszélyessé vált - székbe. Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot pedig elhibázottnak látja. Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az építkezéseket a népszavazás kimeneteléig. Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A parlament neki adott igazat. Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|