|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Kilényi Géza az alkotmányról
|
(Pesti Kati) Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Budapesten megkezdődött a magyar Országgyűlés márciusi ülésszaka, és ezzel együtt az új alkotmánytervezet parlamenti megvitatása is. Jolyon Naegele kelet-európai tudósítónk budapesti beszámolója - amit Pesti Kati tolmácsol - arról tanúskodik, hogy a magyarországi egypártrendszer fokozatosan megszűnik. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szerint az egypártrendszer átalakítása többpártrendszerré nem megy egyik napról a másikra. Mint az alkotmánymódosítás parlamenti benyújtását megelőző tegnapi sajtótájékoztatóján mondotta: Magyarországnak több éven át tartó átmeneti időszakra lesz szüksége, hogy elkerülhető legyen a társadalmi robbanás. Magyarország több mint négy évtizeden át egypártrendszerben élt. Az elmúlt hónapokban azonban gomba módra alakultak az új pártok és politikai szervezetek, és a kommunista párt önmaga által kijelölt társadalmi vezető szerepe kétségessé vált. Kilényi szerint az új alkotmány a meglévőtől teljesen különböző alapelvekre épül. Mint mondotta, az új elvek a következők: a nép szuverenitása, a többpártrendszer, a piacgazdálkodás, a hatalom megosztása, a demokrácia, a polgári és emberi szabadságjogok teljes tiszteletben tartása, valamint mindezek megőrzésére nyújtott biztosítékok, a népszavazás, és a nép részvétele a törvényhozásban. Kilényi elmondta, hogy az első új alkotmánytervezetet januárban véleményezésre átadták minden ellenzéki csoport képviselőjének. Ami az Országgyűlés elé kerül az a második változat, amelyben már benne van mindaz, amit ezek a csoportok hozzáadtak, és éppen ezért jelentősen különbözik az elsőtől. Megjegyezte: nem az számít kitől erednek a javaslatok, csak az, hogy ami bekerül az alkotmányba, az a többség számára elfogadható legyen. Az alkotmány nyilvános megvitatására az év második felében kerül sor. A tervezet utána megint a képviselők elé, majd végül népszavazásra kerül. Kilényi szerint az új alkotmány nem kötelezi el Magyarországot sem az egypártrendszer, sem a többpártrendszer mellett. Ugyanakkor azonban több politikai párt létezését tételezi fel. Hozzátette azt is, hogy az alkotmány csak olyan társadalmi szervezetek működését teszi lehetővé, amelyek programja összhangban áll az új alkotmánnyal. Ez megtiltja a magyar államelnöknek bármiféle pártfunkció betöltését, és az alkotmányjogi bírák sem lehetnek tagjai semmiféle politikai pártnak. Kilényi még elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben egész sor politikai reformjavaslatot készített, és ezek alapján figyelmeztetett az egypártrendszer potenciális veszélyeire, amelyek az Akadémia szerint a párt korlátlan hatalmában gyökereznek. A párt önbizalma ugyanis túlzott. A kollektív és egyéni hatalomba vetett hit úgyszólván vallásossá fajult, miközben nincs semmiféle intézményes biztosíték az önkényuralom megakadályozására. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ugyanakkor bejelentette, hogy támogatja egy kerekasztal-konferencia gondolatát, amelyen úgy Keletről mint Nyugatról 22 párt képviselői - kommunisták, szocialisták, liberálisok és konzervatívok vennének részt. A szimpózium még ebben az évben Budapesten kerül megrendezésre. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|