 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Új magyar címer
|
(Thassy Jenő)
Washington, 1989. március 7. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Magyarország címerválasztási problémájáról jelenti a brit politikai
hetilap, az Economist budapesti tudósítója a következőket:
- A mai Magyarországon a reformlázat még az olyan ezoterikus témák
sem kerülik el, mint az, hogy mi is legyen az ország hivatalos
címere a jövőben.
A rendszer úgy döntött, hogy a jelenleg használatos címer - a
nemzeti színek, felette a vörös csillaggal - többé nem képviselik a
mai idők szellemét. A vörös csillag - amely mindenütt látható -
emlékeztetője a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatnak, amelyet
rákényszerítettek az országra. Ennek eltüntetése volt az 1956-os
magyar forradalom első napjaiban az egyik általánosan népszerű
gesztus. Most úgy érzik, hogy egy új nemzeti címer szükséges, hogy
kifejezze a gondolatvilágot, amely az előkészületben levő új
alkotmány mögött rejlik.
Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége.
A tudósokból álló bizottság ügyesen lavírozva úgy döntött, hogy a
korona az állam szimbóluma inkább, mintsem a királyságé, és a
kettős keresztnek is több a köze a tradícióhoz, mint a valláshoz.
Az ellenzéki csoportok a Kossuth-címer felé hajlanak, ebben a
nemzeti önrendelkezés szimbólumát látják, és most kicsinyített
formában gombjukban viselhető jelvényként máris árulják. Ezt
hamarosan elkapkodják az emberek.
Egy újsághírben a 25 vezető ellenzéki csoport kidomborította, hogy
a lengyeleknek sikerült megőrizniük az ezüstsast, Csehszlovákiának
pedig a kétfarkú oroszlánt. Ha a szlávok erre képesek voltak, hát
miért ne legyenek a magyarok? - fejezi be budapesti jelentését az
Economist munkatársa. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|