|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Fejti György és a független szervetek tárgyalásai
|
München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A mai központi bizottsági ülés előadói beszédében Berecz János az MSZMP-nek tulajdonította a politikai változások irányvonalának és történelmi szükségességének meghatározását. Megint csak mintha az MSZMP döntése lett volna - nem pedig a társadalom független erői által kikényszerített helyzet - mindaz, amit ma a demokratizálódás folyamatának neveznek. Az, hogy a vezető szerepre az MSZMP változatlanul igényt tart, abból is kiderül, ahogyan a független szervezetekkel külön-külön a megbeszéléssorozatot folytatták. Kasza László jelenti Budapestről: - Fáradtságot és hétvégét nem ismerve tegnap este befejezte az MSZMP pénteken megkezdett tárgyalásait a független, kevésbé független, és egyáltalán nem független társadalmi csoportok, pártok képviselőivel. Fejti György, a Központi Bizottság titkára az új alkotmány problematikájáról, a készülő választási törvényről, valamint a gazdasági-társadalmi helyzetről akarta hallani tárgyalófelei véleményét. Teljes képe arról, hogy kinek mi volt az álláspontja az egyes kérdésekről, csak az MSZMP delegációjának lehet, mert a sajtó csak az egyes küldöttségek kérésére maradhatott a teremben. Ezekről részletes tudósítások jelentek meg, míg más esetekben a közvélemény csupán a kiadott közös nyilatkozatokból tudta meg azt, amiről a résztvevők akarták hogy értesüljön. Fejti György hangsúlyozta, hogy elsősorban a személyek és vélemények megismeréséről van szó. Mindkettő óhatatlanul fontos a párbeszédhez. Ami azonban az utóbbit illeti: több szervezet számára korai volt a találkozó. A Magyar Demokrata Fórum most szombat-vasárnap, a Szabad Demokraták Szövetsége egy héttel később tartja a nagygyűlését, így érthető, hogy ők nem akartak érdemi tárgyalásokba bocsátkozni. Hogy mégis eleget tettek a meghívásnak: a párbeszéd-készségüket igazolja. A megbeszélések alapvető problematikájaként felmerült a legitimáció kérdése is. A Münnich Ferenc Társaságnak vagy a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének ugyan nem voltak ilyen gondjai, de a demokratikusan gondolkodó csoportok hangsúlyozták, hogy helytelen lenne a társadalom feje fölött egyezkedni. így maradt minden - többé-kevésbé - az ismerkedés szintjén. Azt jelenti ez, hogy fölösleges volt a találkozósorozat? Bizonyára nem. A vélemények közvetlen megismerése feltétlenül hasznos. Legkésőbb most az is világossá válhatott mindenki számára, hogy sem az MSZMP, sem a független szervezetek nincsenek felkészülve, a lényeges politikai változások lebonyolítására - amennyiben a Jászai Mari téren eltökélték ezt valóban. Ha mérleget állítanánk fel, akkor azonban azt kellene mondani, hogy az MSZMP húzott több hasznot ebből a fordulóból. Azt a látszatot kelti, hogy kézben tartja a kezdeményezést, a tárgyalásokkal azt a benyomást sugallja, hogy történnek változások - pedig a tények szintjén minden maradt a régiben. És mindez annak ellenére, hogy pillanatnyilag az MSZMP-nek sokkal nagyobb szüksége van a független szervezetekre, mint fordítva. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|