Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Grósz jugoszláviai látogatása

London, 1989. február 27. (BBC, Panoráma) - A jugoszláv-magyar
határ közelében lévő birtokon négyórás munka jellegűnek minősített
megbeszélést folytatott Grósz Károly magyar és Stipe Suvar
jugoszláv pártvezető. Mint belgrádi tudósítunk jelenti, a
találkozóról nem várható hivatalos közlemény.
    
    A megbeszélést egyébként a jugoszláv fél kezdeményezte és mint a
Tanjug hírügynökség megjegyzi: az, hogy a látogatásról szóló -
meghívást elfogadták azt jelzi, hogy mindkét részről nagy
érdeklődés fűződik a véleménycseréhez, illetve a két szomszédos
ország tapasztalatainak megvitatásához-
Grósz Károly nemrég a többpártrendszer bevezetéséről nyilatkozott,
amivel Jugoszláviában is sokan foglalkoznak, mindenekelőtt a
legfejlettebb köztársaságban, Szlovéniában. Az ottani
kezdeményezéseknek azonban nincs egyöntetű országos visszhangjuk,
és a jugoszláv pártvezetőség inkább a szocialista érdekek
pluralizmusáról beszél, amelynek véleménye szerint a népfront
jellegű tömegszervezet, a szocialista szövetség keretein belül kell
kibontakoznia.
    
    Mint a belgrádi rádió jelenti: a véleménycserén Stipe Suvar beszélt
az ország legsúlyosabb problémáinak egyikéről, a koszovói
helyzetről is.
    
    Grósz Károly nagyon fontosnak mondta a két szomszédos állam
kapcsolatait és leszögezte, hogy Magyarországnak is érdeke az, hogy
Jugoszlávia egységes, szilárd, szocialista és el nem kötelezett
ország maradjon.
    
    Grósz Károly jugoszláviai látogatása kapcsán interjút adott a
Tanjug hírügynökségnek. Hogy mit nyilatkozott a magyar pártvezető,
azt Bódis Gábor, az újvidéki televízió szerkesztője mondta el
telefonon munkatársunknak.
    
    - Grósz Károly nagyon figyelemreméltó interjút adott a Tanjugnak.
    
    Bódis Gábort, az újvidéki televízió szerkesztőjét kérdezem, melyek
a Tanjugnak adott interjú fő pontjai?
    
    - Hát talán azt mondanám el először is, hogy igen nagy visszhangra
talált ez az interjú itt Jugoszláviában, és mindegyik napilap vagy
címoldalon, vagy második, harmadik oldalon, egyes lapok teljes
terjedelemben hozzák az interjú szövegét. Érdekes, hogy egyetlen
egy lap kivétel, a belgrádi Politika, amely csak arról számol be,
hogy ma találkozóra kerül sor a két pártvezető között.
    
    Az interjú legfigyelemreméltóbb részei a hatalomátvételre, illetve
a hatalom átadására vonatkozik, Nagy Imrére és 1956-ra, a
nemzetiségi kérdésre, a kétoldalú kapcsolatokra, a szovjet
katonaság magyarországi tartózkodásának időtartamára.
    
    - Feltételezem, hogy a hatalom átadására, átvételére, illetve hogy
más szóval fogalmazzunk, a többpártrendszerre vonatkozó, kitételek
külön figyelmet keltenek Jugoszláviában, ahol sokan kacérkodnak az
alternatív csoportok alakításának gondolatával, sőt mi több
alakultak is már ilyen csoportok. Mit mondott konkrétan Grósz
Károly?
    
    - Grósz Károly ezzel kapcsolatban - idéznék két mondatot, azt
hiszem ez a leglényegesebb - a következőket mondja: "A világon még
sohasem fordult elő, hogy bármelyik párt is lemondott volna vezető
szerepéről. Azt, hogy elsőségét meg tudja őrizni, az már más
kérdés. Remélem hogy a párttagság és a pártvezetőség úgy ítéli meg,
hogy képes megőrizni pozícióját." - természetesen az MSZMP-ről
beszél.
    
    Másik érdekes téma Nagy Imre és 1956. A többi között Grósz ezt
mondta: "30 év után alapvető kötelessége a szocialista rendszernek,
hogy a szóban forgó személyek földi maradványait tisztességesen
eltemesse. Az új temetés nem jelenti politikai rehabilitációjukat,
sőt nem is afelé irányul. Ha új tényeket tárunk fel, amelyek
szükségessé tennék a rehabilitálást, akkor ezt meg is tennénk." -
mondta Grósz.
    
    - A jól ismert álláspontokat ismételte tehát meg a pártvezető.
    
    Hogyan nyilatkozott a szovjet hadsereg jelenlétéről és ennek
távlatairól?
    
    - A következőképpen: "Még hosszú ideig nem mondhatjuk azt, hogy
Magyarországon már egyetlen szovjet katona sincs. A részleges
kivonás az idén kezdődik meg és jövőre tovább folytatódik." A
leglényegesebb mondat a következő szerintem: "Valamennyi katona
akkor hagyja el országunkat, ha az amerikai csapatok is kivonulnak
Nyugat-Európából."
- Vajon a nemzetiségek helyzetére vonatkozó részben kitért-e Grósz
Károly a magyarok romániai helyzetére?
    
    - Konkrétan nem beszélt a romániai helyzetről, de kitért arra, hogy
hogyan képzelik el egyes szocialista országok a nemzetiségi
problémát megoldani. Ezzel kapcsolatban kifejtette: "Két alapvető
elképzelés létezik. Az egyik az, hogy a szocializmus automatikusan
megoldja a nemzetiségi problémát - a magyar tapasztalatok nem
ilyenek, és ezért az az álláspont alakult ki, hogy a politikai
vezetőségeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk az országuk
területén élő nemzetiségiekre."
- Hogyan fogadják Jugoszláviában mindazt ami Magyarországon
történik? Gondolok itt a többpártrendszer bevezetésére elsősorban.
    
    - Én azt hiszem, hogy különbséget kell tenni. Országrészenként
különbözőek a reagálások. Míg a nyugati országrészekben, elsősorban
Horvátországban és főleg Szlovéniában szinte naponta látnak
napvilágot kommentárok, amelyek lényege az, hogy a demokratikus
kibontakozás egyik járható útja az, ami most Magyarországon
történik, míg emitt a keleti országrészekben kevésbé foglalkoznak
ezzel a problémával. +++
    


1989. február 27., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD