|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Pozsgay Imrével
|
München, 1989. február 23 (SZER, A mai nap esti kiadása) - A nyugatnémet első tévéhálózat, az ARD interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel. A beszélgetést a tegnap késő esti adásban sugározták. Összefoglaljuk a fontosabb megállapításokat. Az ARD tudósítója emlékezteti a nézőket arra, hogy a budapesti rezsim az azóta eltelt 32 év során mindvégig az amerikaiak által irányított ellenforradalomnak minősítette az 1956-os felkelést. Január 28-ikán azonban az ország egyik kommunista vezetője, Pozsgay Imre úgy nyilatkozott, hogy 1956 őszén népfelkelés zajlott le, és ez a vélemény azóta a pártban is számos követőre talált. A nyugatnémet televízió munkatársa megkérdezte Pozsgayt: nem gondolja-e, hogy az általa alkalmazott új minősítés megkérdőjelezi a párt uralmának legitimitását? - Éppen hogy megerősíti - válaszolt Pozsgay. - A párt ugyanis azáltal, hogy elfogadja a történelem ítéletét és a társadalom véleményét ötvenhatról, csak megerősödik. - Meg vagyok győződve arról - folytatta Pozsgay-, hogy ezzel az átértékeléssel újabb jelentős lépést tettünk a reformok érdekében. A következő kérdés a többpártrendszer elfogadásához kapcsolódott. Elfogadja-e a párt, ha az 1990-es választáson vereséget szenved, és ennek következtében osztozkodnia kell a hatalmon? - Természetesen - válaszolta Pozsgay -, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt 40 év során Magyarországon egy párt gyakorolta a hatalmat, tanulta meg a kormányzás mesterségét, és ez a párt építette ki az ehhez szükséges intézményeket. Nem volna tehát szerencsés, ha a választásod végeredményeként afféle hatalmi vákuum alakulna ki. Inkább arra a feltételezésre hajlanék, hogy az 1990-es választás még bizonyos garanciákat tartalmazó kiegyezésre alapul, és 1994-ben vagy 1995-ben lesznek valódi, garantáltan szabad választások Magyarországon. Ez azonban természetesen azzal a kockázattal járhat, hogy az MSZMP koalícióra kényszerül, vagy le kell mondania a hatalomról. Az ARD munkatársa szerint ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy a Központi Bizottság úgy határozott, az új alkotmányban nem szerepel a párt vezető szerepéről szóló kitétel. Vajon mi várható Magyarországon? A svédhez, vagy az osztrákhoz hasonló polgári szociáldemokrácia? - kérdezte. - Bármi történjék is - válaszolta Pozsgay -, biztos vagyok abban, hogy jellegzetesen magyar megoldást találunk, amelyben természetesen szerepet kapnak majd mindazok a tapasztalatok, amelyeket a szocializmus építése során idáig szereztünk. Saját tapasztalatainkon kívül azonban figyelembe vesszük a nyugat-európai szociáldemokraták és az intézményes demokráciák eredményeit is. - Nem szakítunk mostani szövetségeseinkkel, de ugyanakkor lépést tehetünk előre Európában - válaszolta Pozsgay Imre a nyugatnémet televízió munkatársának. +++
1989. február 23., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|