Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Válasz a hallgatóknak

(Siklós István
London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - Egy Genfből érkezett
telefonüzenetet idézünk:
- Rendszeres hallgatójuk vagyok a 70-es évek óta.
    
    Tárgyilagosságukat mindig is tiszteltem. A májusi pártértekezlet
óta annyira felgyorsultak az események, hogy azóta úgy tűnik,
mintha kissé elmaradtak volna a hazai hírek közlésével és azok
kommentálásával. Örülök, hogy a február 4-i Kerekasztal műsorukban
végre foglalkoztak az 1956-os forradalmat értékelő Pozsgay-
nyilatkozattal és a magyar hatalmi válságnak ezt követő
fejleményeivel.
    
    Ha már meginterjúvolták Berend T. Ivánt, a Pozsgay által kinevezett
bizottság elnökét, miért nem kérdezték meg Krassó Györgyöt is, aki
a szóban forgó események aktív részese volt, és aki nélkül 1956
értékelése a mai napig a Berecz János-féle szinten mozogna. Krassó
György volt az, aki a 70-es évek óta a magyar ellenzéki mozgalmak
figyelmét a magyar október helyes megítélése felé fordította, aki
magánlakásokban tartott előadásaiban és a hazai szamizdatban
megjelent cikkeiben elsőként vetette fel azt, hogy a mai válságból
való kiút csak az 1956-os forradalom tisztázásán keresztül
vezethet. Gondolom, neki ugyanennyi mondanivalója és talán
ugyanannyi kompetenciája lenne a kérdésben, mint a Kerekasztal
résztvevőinek. Az nem lep meg, hogy Berecz János nem nyilatkozik
sem önöknek, sem a Magyar Rádiónak, de talán Krassó György nem
zárkózna el önök elől.
    
    - Február 12-én, a késő esti adásban Krassó György részletesen
kifejtette véleményét a szóban forgó pártdokumentumról, amely
újraértékeli 56-ot. A legutóbbi Kerekasztal-beszélgetésben, február
18-án Krassó György résztvevője volt a beszélgetésnek, amely a
többpártrendszer magyarországi kilátásait mérlegelte.
    
    Most pedig egy telefonüzenet:
- Több nívós interjú hangzott el a BBC-ben az MSZMP történelmi
bizottságának állásfoglalása kapcsán. A legérdekesebb talán a Glatz
Ferenccel készített interjú volt. Jó volna, ha megismételnék ezt
is, hasonlóan a Berend Ivánnal és Schöpflin Györggyel készített
beszélgetésekhez. Nagyon tetszett a Montesquieu gondolatait
ismertető műsor is. Ezt is meg kellene ismételni, mert elvei
meglepően aktuálisak.
    
    Most egy Belgiumból február 6-án érkezett levelet idézünk:
- Az elmúlt napok magyar híreivel kapcsolatban nagyon örülnék
annak, hogy ha kerekasztal-beszélgetés formájában foglalkoznának a
népfelkelés értékelésével. Szeretném, ha a Kerekasztal-társaság
Torday Vilmos vezetésével jönne össze. Mivel a téma rendkívüli,
jónak tartanám, ha a beszélgetésben Amerikából Tőkés Rudolf
professzor, Angliából Schöpflin György professzor és
Magyarországról valaki, aki a mai végzetesben benne van, venne
részt. A párt magasabb berkeire gondolok. Szerintem egy ilyen
kerekasztal igencsak érdekes lenne. Szintén nagyon-nagyon szívesen
hallanék erről a témáról egy kerekasztal-beszélgetést Krassó
György, Tamás Gáspár Miklós és Jotiski László részvételével, Siklós
István vezetésével.
    
    - Február 4-én és 18-án, ha nem is egészen abban az
összeállításban, amelyet hallgatónk javasolt, volt kerekasztal-
beszélgetés az említett témáról, vagyis a népfelkelés
értékeléséről, illetve a többpártrendszerről. Hallgatónk levelében
még megjegyzi:
A magam részéről mindig hasznosnak, érdekesnek és tanulságosnak
találtam a Kerekasztal műsorokat, igaz, nálam elsődleges a téma.
    
    Például a Magyarországgal kapcsolatos témák az első érdeklődési
körbe tartoznak, hisz a Karabah-téma is érdekel, azokkal is együtt
érzek, de nem függ össze érzelmeimmel. így vagyok a hírekkel és más
témákkal is. Gondolom, más hallgatók is így rangsorolják a
hallottakat.
    
    A műsor összeállításával nagyon meg vagyok elégedve minden
tekintetben. Talán azt lehetne még tenni, hogy ami bennünket,
magyarokat érint, arról többet, más eseményekről kevesebbet.
    
    Afganisztánról legalább két évig legszívesebben nem hallanék
semmit. A pokol fog elszabadulni. Csak azt szeretném kívánni, hogy
a most leírt minden betűm tévedés lenne. Allah legyen irgalmas a
sok szegény embernek.
    
    Most pedig egy Miskolcról érkezett levelet idézünk:
- Nagyon szeretném sokat hallani Schöpflin György professzor úr
előadásait és nemcsak a Kerekasztal című nagyon kedves
műsorszámban. Rendkívül érdekesek Katona Pál külpolitikai
összefoglalói. Ilyen színvonalas előadásokat régen hallottam.
    
    Hallottam, sokan így gondolkoznak. Nagyon várom már az őszi 50.
    
    jubileumot. Fiammal együtt mindenképpen szeretném önöket felkeresni
a budapesti őszi vásáron.
    
    - A BBC kiállítása az őszi vásáron még egyáltalán nem bizonyos.
    
    Egy Esztergomból érkezett levél a Hangfalfestő című zenei műsor
szerkesztőinek szól, mindjárt a bevezető részben. Többek között ezt
írja :
- A műsorok színvonalával elégedett vagyok, egyedül ez a jeligézés
zavar kissé. Én azt hiszem, ma Magyarországon senkinek sem
származik semmiféle joghátránya abból, ha történetesen a BBC
műsorait hallhatja, netán 1-2 zenei rejtvény megoldását beküldi.
    
    Hisz már a csapból is különféle külföldi rádió- és tévéműsorok
folynak akadálytalanul, nem is beszélve a Magyar Posta által is
jóváhagyott műholdas adások vételi lehetőségeiről. Szóval ezeknek a
furcsa jeligéknek a hallatán az embernek már néha az a
kényszerképzete támad, mintha valami tiltott dolgot művelne, holott
szerintem ezt már évekkel ezelőtt kinőttük.
    
    - Erre a jelige kérdésre következő alkalommal visszatérünk,
megkérdezzük a szerkesztőket, hogyan látják ők, valóban szükség
van-e erre, vagy pusztán hagyomány a játékos, ötletes kedvenc
fedőnevek használata. De idézzük tovább hallgatónk levelét:
- Bevallom őszintén, műsoraikat csak a tavalyi BNV-s bemutatkozásuk
óta hallgatom rendszeresen, de ez idő alatt nagyon pozitív
benyomásokat szereztem róla. Röviden és tömören: információik
korrektek, elfogulatlanok, pontosak és frissek. Amolyan információ-
etalonként szolgál számomra. Kerekasztal-beszélgetéseik is nagyon
tartalmasak, de szerintem az annak ismétlésére fenntartott vasárnap
délutáni műsoridejüket felhasználhatnák más újabb műsorok
beiktatására vagy némelyek bővítésére. Gondolok itt a Tudományos
naplóra, vagy Mackó László György: Csillagok között, Világzene és
Környezetvédelmi rovatokra. Egyébként ez utóbbi rovatok
szerkesztőjének további sok sikert kívánok eddig is nagyon
színvonalas munkájához. Dicséret illeti Torday Vilmos urat is, aki
újabb nagyon ötletes, és jól használható nyelvleckesorozattal lepte
meg magyar hallgatóit. Köszönet fáradhatatlan munkájáért.
    
    Egy február 9-én Miskolcról érkezett levelet idézünk:
- Az 1989. január 26-i, csütörtök 23 órai adásuk tartalma ismét
arra késztetett, hogy tollat ragadva én is megírjam a BBC magyar
adásaival kapcsolatos megfigyeléseimet. Ebben az adásban az
Üzenetek rovatban rendkívül megkapott egy hallgatói levél
ismertetése. A levélíró csak a hidegháborús években kezdte
hallgatni a BBC-t, és az 1989 szeptemberi 50 éves jubileumra, tehát
a kezdésére, 1939-re nem is emlékezhet, hiszen akkor még nem élt.
    
    Azt hiszem, nem vagyunk sokan, akik szinte szó szerint, "kezdettől
hallgatjuk magyar adásaikat. Soha el nem múló élmény volt nekem,
mindjárt az első hónapok műsorainak magas színvonala és
érdekessége. 13 éves voltam akkor. A miskolci minorita templom
melletti, akkori katolikus Fráter György Gimnáziumban voltam
középiskolai tanuló. A legelső adások édesapám munkahelyén
szólaltak meg Miskolcon, ott hallgattam Londont először magyarul,
majd otthon. Azóta egész életemet ez a rádióállomás, pontosabban az
a tiszta, becsületes, okos, s mélyen tartalmas műsorrengeteg
határozta meg, melyet mind a mai napig elsősorban hallgatok. Évek
óta, mióta megszületett az Üzenet műsor, különös érdeklődéssel
figyelem, hogy a rádióállomás régi adásaira hány mai hallgató
emlékszik vissza.
    
    - Kérjük hallgatóinkat, az 50. évfordulóra gondolva írják meg, vagy
telefonüzenet formájában közöljék, milyen kiemelkedő eseményekre
emlékeznek a BBC magyar adásaiból, vagy hogy milyen műsorszámost
őriztek meg különösképpen emlékezetükben. Ebből az 50. évfordulón,
szeptemberben bizonyára érdekes műsort lehetne összeállítani. Ennek
a hallgatónknak a levelére egyébként még visszatérünk.
    
    Most pedig egy nyugat-németországi hűséges hallgatónk kérésének
teszünk eleget, aki az Amnesty International nevű londoni szervezet
címét és a mi címünket szeretné tudni. Tehát az Amnesty
International címe: 1. Easton street London WC1.
    
    A BBC Magyar Osztály címe: Magyar Osztály, BBC London, Anglia, de a
levél címezhető így is: Magyar Osztály BBC Bush House London WC2.
    
    Telefonszám: 257-22-14.
    
    Végül egy telefonüzenet Antwerpenből:
- Most hallgattam műsorukat, amelyben válaszoltak levelemre. Persze
az én gondom a levelekkel messze eltörpül a Magyarországon most
játszódó, igazán forrongó történelmi időkhöz képest. Ezért külön
köszönet, hogy nehéz munkájuk során még az én kérésemmel is
törődnek. Még egyszer köszönöm a segítségüket, és további
eredményes munkát kívánok a valóban színvonalas műsorukhoz.
    
    - Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért. +++


1989. február 20., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD