Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Többpártrendszer szocialista kényszerzubbonyban

München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP KB
zártkörű maratoni ülésén, amely február 20-ikán folytatódik, fontos
döntéseket hoztak, illetve halasztottak el. A nyilvánosságból, a
tájékoztatásból ismét elégtelenre vizsgázott pártvezérkar
titkolódzása odáig ment, hogy a plénum után sem derült ki: az
előzetesen beharangozott úgynevezett személyi kérdésekről
tárgyaltak-e egyáltalán? Pedig a tanácskozás időtartamából és a
vita hevességéről elejtett néhány megjegyzésből arra
következtethetünk, hogy az - úgymond - időszerű belpolitikai
kérdések között 1956 értékelése, a pluralizmus problémája mellett
ezek játszották a főszerepet. De erről hallgatnak az illetékesek.
    
    Viszont a többpártrendszerről - amelyet - ha szocialista
kényszerzubbonyba bújtatva is - de engedélyeznek Grószék -, annál
többet beszélnek. Vadász János kommentárját hallgassák meg erről:
- Az MSZMP vezetőségén belüli nyílt törést egyelőre sikerült
elkerülni. De ehhez gyenge kompromisszumok sorát kellett
rögtönözni, amely valószínűleg az egész pártvezetést
meggyöngítette. Az ülésen kiagyalt formulák ugyanis csak a puszta
elkendőzés céljának felelnek meg, de arra aligha alkalmasak, hogy
tartósan közös nevezőre hozzák a pártvezetésen belül szembenálló
nézeteket, irányzatokat, illetve személyeket - hogy e
kompromisszumok várható társadalmi megítéléséről ne is beszéljük.
    
    Vegyük sorjában: Az MSZMP főtitkára az ülés összehívását
közvetlenül megelőző interjúban félreérthetetlen formában beszélt a
vezetésen belüli személyi, politikai ellentétekről, és sürgette,
hogy a Központi Bizottság öntsön tiszta vizet a pohárba, hozza meg
az ehhez szükséges személyi döntéseket. Mivel az ülésen személyi
döntések mégsem születtek - sőt az ülés után maga Grósz hangoztatta
hogy nem volt, nincs, és nem lesz Pozsgay-ügy - óhatatlanul
meggyengült a pártfőtitkár tekintélye, függetlenül attól, hogy
nincs ok sajnálkozni a személyi döntések elmaradása miatt.
    
    Ami az 1956-os forradalom átértékelését illeti, ez még
kompromisszumnak sem tekinthető, sokkal inkább a hagyományos kádári
értelmezésnél kötött ki a párt vezető testülete. Továbbá pozitív
ugyan az a körülmény, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kegyesen
elismeri: a politikai pluralizmus a többpártrendszer keretei között
valósítható meg -, de újat már nem mond ezzel sem, hiszen ennek
elismerését már felölelte a jóváhagyott egyesülési törvény, és az a
kötelezettség, hogy a kormány a pártokról szóló törvénytervezetet
idén augusztusig az Országgyűlés elé terjeszti.
    
    És nem új az sem, hogy a politikai pártok legális működésének
feltétele kell hogy legyen - legalábbis az egyik politikai párt, az
MSZMP vezetősége szerint - az alkotmányba foglalt szocialista rend
elfogadása - amely szocialista renddel az a probléma, hogy nem
valósult meg. Illetve ami megvalósult: tévedésnek bizonyult, és
jelen pillanatban a szocialista rend ismérveinek felsorolása is
nehézségekbe ütközik.
    
    Jellegzetes körülmény, hogy ezen az ülésen még a magyar gazdaság
jövőjét, sorsát illetően is kétértelmű megfogalmazás született. A
kudarcok tanulságai nyomán, a jelenlegi válság közepette viszonylag
könnyű lett volna legalább azt világosan kimondani, hogy
Magyarországnak piacgazdasággá kell válnia, mert a társadalom
gazdasági szuverenitása csak így érvényesülhet. Ehelyett a
következő formulát eszkábálták össze: "vegyes tulajdonú, a
főágazatokban a közösségi és az állami tulajdon meghatározó
szerepét fenntartó rendszer kialakítása szükséges." Ez a
konzervatív erőket nyugtatgató megfogalmazás aligha mozgósít bárkit
is, aligha fejezi ki a radikális gazdasági átalakulás feladatait.
    
    Ennek az ülésnek mégis van két fontos pozitívuma. Az egyik az, hogy
az MSZMP ismét demonstrálta: mennyire túlhaladott a mai helyzetben
bármiféle vezető szerepre hivatkoznia. A másik pedig: az ülés
összehívásának körülményei közös nyilatkozat megfogalmazására
mozgósították a társadalom független szervezeteit, mozgalmait.
    
    Ezzel kinyilvánították, hogy a politikai folyamatok formálását nem
tekintik többé az MSZMP magánügyének. Egységes fellépésük
valószínűleg fontosabb politikai esemény, mint a központi
bizottsági ülés. +++
    


1989. február 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD