Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Mit akar Münnich Ferenc Társaság?

(Szép Zoltán)
München, 1989. február 6. (SZER, Magyar híradó) - Vajon az a
bizonyos macska abban a bizonyos sötét szobában hány színű is
manapság? És azok közül, akik hajkurászásában részt vesznek, vajon
hányan üldözik és hányan menekítik?
    
    Íme a hozzávetőleg hatezer tagot számláló Münnich Ferenc Társaság
is meg akarja menteni a szocializmust, sőt vállalkozni kíván a múlt
hibáinak kritikai elemzésére. Mindez nem baj. Ott, ahol vélemények
csapnak össze, mindenkinek helyzet kell biztosítani a nyilvánosság,
előtt. Így az ultrabalos Münnich Ferenc Társaságnak is.
    
    Demokráciában ez nemcsak lehetséges, de egyenesen szükséges. Ám a
magyarországi közállapotainkról - különösen pedig demokráciánkról -
aligha merné még a kevésbé tájékozott ember is azt állítani, hogy
van az olyan erős, már ami kibírja a széleső baloldali tömörülés
ólomnyomatékát. Ha pedig demokráciánk még ennyire törékeny - s ki
tudja, meddig marad az - a Münnich Ferenc Társaság közreműködését
nem üdvözölhetjük aggodalom nélkül. Ők ugyanis - hangoztassanak
bármit, szóljanak a reformretorika legelbájolóbb szirénhangján -
nem békés párbeszédre, hanem az ultima rátióra szervezkednek - mint
tette ezt eddig a Kun Béla-, a Rákosi-, vagy a Kádár-társaság is -
rendíthetetlenül.
    
    Biszku Béla, Gáspár Sándor, Cservenkáné és a többiek már
bontogatják az ő vörös-vörös zászlójukat. Már készen van kommunista
tudatukban a mindent helyére tevő ideológiai repect annak jogán,
hogy a szocializmus egyedül az övék. Ők építették fel, ők hoztak
érte véráldozatot, és mindezért meg is fogják védeni.
    
    Óvakodjunk, mint illik óvakodnia a nyugati demokráciáknak is a
mostani magyarországi demokratizálódás tudomásul vételekor. A
Münnich Ferenc Társaság ugyanis szinte ugyanazt a nyelvet beszéli,
amit például Pozsgay Imre és támogatói. De ugyanezekkel a
fogalmakkal zsonglőrködik Berecz János, Németh Miklós, Lukács János
és a többi közvélemény-formálást remélő potentát is.
    
    S mindez még csak halvány lenyomata a tényleges demokráciának, ha
az említetteket osztrák, nyugatnémet, vagy egyesült államokbeli
politikusokkal vetjük össze. Pedig hát a mi balközéputasaink -
frakcióikkal együtt - csupán résztartalmakat rakosgatnak az
össznépi türelemjáték kerekasztalára.
    
    S akkor mit is feltételezhetnénk a titokzatos ultrabalosokról, akik
egy esztendeje még a Magyar Szocialista Munkáspárt vezérkarában
ültek? Lehet, hogy február 10-ikére várnak?
    
    - Az SZDSZ szegedi csoportjának tagja, Jankó Attila múlt hétfőn
részt vett a Münnich Ferenc Társaság nyilvános gyűlésén. Mivel
ennek jegyzőkönyvét nem tették közzé egy hét után sem, ma reggel
Szegeden plakát formájában nyilvánosságra hozta, és odaadta az
egyetemi lapoknak is. Helyi tudósítónk Molnár Máté eljuttatta
hozzánk a szöveget, amelyből sajnos idő hiányában csak rövid
részleteket ismertetünk:
"A. elvtárs a Münnich Ferenc Társaság helyi elnöke:
- Máris több, mint százan vagyunk, csak Szegeden. A helyzet sajnos
nem jó. Mindenféle elképesztő fórumok lépnek fel, hazugságokat
terjesztenek. Rendbe kell tenni a politikai légkört.
    
    B. elvtárs, a Münnich Ferenc Társaság helyi titkára:
- Tiszta közéletet akarunk. Két hete itt, ugyanebben a teremben
volt egy találkozó, a népfront szervezte. Kérem, itt
rendszerellenes megnyilvánulások is voltak!
    
    C. elvtárs, az MSZMP megyei titkára, köszönti az egybegyűlteket és
előadást tart az MSZMP-ről:
- Itt a hatalomban való részesedésért folyik a harc. Ráadásul
kívülről. Igaz, áttételesen támadják a pártot. A költségvetés, a
Munkásőrség ügyére gondolok. Nekünk széles politikai bázis kell.
    
    Meg lehetne állapodni a Magyar Demokrata Fórummal. Az országos
vezetőségükben igen sok a széleslátókörű européer. Közös programunk
lehet az Új Március Fronttal. Itt helyben az új Galilei Körrel. És
persze a Münnich Ferenc Társasággal. Első lépésként a saját
sorainkat kell rövidre zárni. Mielőtt elkezdtük a tanácskozást, már
többen említették a szombati Pozsgay-nyilatkozatot.
    
    - A hallgatóság felzúg. Többen közbekiabálnak:
- Nem tűrhetjük! Ezt elrendezzük! B. elvtárs felszólalása,
kiabálva:
- Ez a Pozsgay milyen alapon nyilatkozik? Népfelkelés? Ezt döntse
el a KB! Disznóság, amit egyesek megengednek maguknak!
    
    - H. elvtárs:
- Hol volt a Pozsgay 1956-ban? Látta a Köztársaság teret? Állítólag
ezek történészek!
    
    - Valaki közbekiabál:
- Láttam a tévében. 40 évesek. Hogy lennének azok történészek!
    
    - H. elvtárs folytatja:
- Az ilyennek nincs helye a pártban! Ki vele!
    
    - Heves, de nem ütemes taps.
    
    H. elvtárs tovább folytatja:
- A másik kérdés: mi az, hogy ne legyen népköztársaság, csak
köztársaság! Ha nincs jelző, akkor a köztársaság polgárit jelent.
    
    - I* elvtárs felszólalása:
- Elkényelmesedtünk. Az utcát mi uraljuk - mondta Grósz Károly. De
én most nem tudom, 1947-ben, amikor itt, a fakultatív hitoktatás
miatt tüntettek, akkor kijöttek a munkások kendergyárból! A Hősök
Kapujánál jól felpofozták a tüntetőket és a dolog el volt intézve.
    
    - K. elvtárs:
- Pozsgay 1960-ban tanított a pártfőiskolán. Akkor még tudta, mi
volt 1956-ban. Én megnéztem az értelmező szótárt. Abban az áll:
népfelkelés = forradalom.
    
    - Közbekiabálás:
- Akkor mi vagyunk az ellenforradalmárok? Küldjünk tiltakozó
táviratot a KB-nak!
    
    Amire C. elvtárs, a megyei titkár megjegyzi:
- Ezt egyénileg is meg lehet tenni".
    
    - Ez hangzott el többek között a Münnich Ferenc Társasáq szeqedi
gyűlésen. +++
    


1989. február 6., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD