![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Kisgazdapárt a II. kerületben
|
![](../img/spacer.gif)
(Gadó György) München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó) - Budapest II. kerületében a minap jött létre a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. Ott voltam, nem történt semmi szenzációs, az ilyesmi ma már a politikai élet megszokott hétköznapi eseménye. Mégis mindenütt adódik egy kis sajátos mozzanat, ami egyedi színezetet ad az eseménynek. Az 1947-es választásokon a Kisgazdapárt 60 százalékot kapott ebben a kerületben. Pártay Tivadar, a most újraszerveződött párt elnöke, és akkori országgyűlési képviselője évtizedek óta lakik a városrészben. 1949. február 1-én éjjel, az akkori Átrium - ma Május 1 moziból hívtak el 10 perces beszélgetésre - mesélte most a helyi csoport alakuló ülésén. A 10 percből 56 hónap lett. Az idős politikus másodszor is megjárta aztán az államvédelem börtönét, 1956-ban a forradalom idején ugyanis hozzákezdett a kerületben pártja feltámasztásához. Most megint ezen fáradozik, és itt, a 100-120 főnyi közönség előtt a Kisgazdapárt programjáról szólt. Az 1931-ben alakult párt egykori, úgynevezett békési programja a megváltozott társadalmi feltételek között is legalább 60 százalékban időszerű még - hangoztatja, de hozzáteszi: a mai zavaros helyzetben felelőtlenség lenne kialakult programmal előállni. A párt mai programja nagyobbrészt azt tartalmazza majd, hogy mit nem lehet csinálni, mit kell kijavítani. Vannak azonban pozitív módon megfogalmazható tennivalók is. Ilyen például a földviszonyok rendezése. A reménytelenül ráfizetéses állami gazdaságok és téeszcsék földjét magánkézbe kell adni. Igen fontos feladat a családvédelem, valamint a felnőttoktatás terén a rég bevált népfőiskolák újraindítása. Pártay Tivadar jegyzet nélkül, rögtönözve beszélt, de mondatai gyakorlott szónokot és rutinos politikust mutatnak. Egy hallgató hozzászólására reflektálva, röviden, de nagyon határozottan jegyzi meg: mi nem vagyunk alternatívok - mi párt vagyunk. És mindenkinek ellenzéke leszünk, akinek szándékai nem a nemzet érdekeit szolgálják. Röviden, de figyelmet érdemlő szavakkal szólt a gyűlésen Bába Iván. Kulcskérdés - mondotta -, hogy Magyarország a kis- és középvállalkozók országa legyen. Ezért a Kisgazdapárt programjának igen lényeges tétele, hogy a párt a vállalkozók pártja is kíván lenni. Új polgárosodásra van szükség - mondta Bába Iván, aki korábban a Szabad Kezdeményezések Hálózatában tevékenykedett, de most a párthoz csatlakozott. Szintén a pártprogramra tett észrevételt Csapó László, egy fiatal földműves, aki az egyik borsodi faluból jött el erre a gyűlésre. Miért nem foglalkoznak a termőföld védelmével? - kérdezte. A művelhető földek egyre fogyatkoznak. Felszólt a gyűlésen Bánffy György országgyűlési képviselő, az ismert színművész is. Bele kell tanulni a politikába - mondotta -, amiről leszoktattak bennünket. Felkészült emberekre van szükség. Idejében kell gondoskodni jelöltekről a választásokra. Az alakuló gyűlés a Népfront helyiségében zajlott le. Hegedűs Sándor, a kerület népfront-titkára szerint a Kisgazdapártnak szerzett jogai vannak a népfrontnál. Jezsó István, a gyűlés szervezője megköszönte a kapott és a továbbiakra is megígért segítséget, de hozzátette: kívánatos, hogy a Hazafias Népfront helyiségeit mindenki állampolgári jogon használhassa, hiszen azok közvagyont képeznek. +++
1989. január 23., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|