Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

A Kisgazdapárt agrárpolitikája

(Szép Zoltán)
München, 1989. január 1. (SZER, Földközelben) - Nem a kerek évforduló
kapcsán - noha a Független Kisgazdapárt önmagáért, létrejötte miatt is
megérdemli, hogy agyonhallgatni igyekezett emlékét fölidézzük -, ami
azonban az 1929-es, első programtervezetük emlékénél is többet nyom a
latba, az az aktualitás, ami nemcsak a pártot, de egykori, és azóta
továbbfejlesztett programját időszerűnek megtartotta.
    
    Mezőberény óta pedig, ahol az első gondolatok papírra kerültek, ahol
annak a demokratikus népképviseletnek az elveit elfogadták, amelyet ez a
párt a gyakorlatban is ékesen megvalósított, 60 esztendő múlt el.
    
    Élnek még az első alapítók és az első vezetők közül is többen, nemrég
adott nyilatkozatot Bécsben Vörös Vince, a párt főtitkárhelyettese. De
ami legélőbb és legfigyelemreméltóbb, az a párt mindmáig ugyanannyira
korszerű agrárpolitikája, amelynél okosabbat, hathatósabbat egyetlen más
elveket valló politikai tömörülésnek sem sikerült meghirdetnie.
    
    1945. augusztus 19-étől 21-ikéig tartott a Független Kisgazdapárt
második nagy országos választmánya, amelyen ugyanaz a Tildy Zoltán
mondta el emlékezetes program-megújító beszédét - egyben
visszaemlékezését is -, aki az 1945. novemberi választásokat követően az
ország első számú reprezentánsának tisztét is elnyerte.
    
    Két évig sem tartott, hogy a kisgazda mozgalom megkísérthesse a
lehetetlent, és ennek ellenére hihetetlenül rövid idő alatt óriási
tömegbázissal volt képes az ország felelős irányítását kezébe venni.
    
    A párt iránti bizalom gyökerei mélyek. 10 év népnemzeti alapokon álló
agrárküzdelmű, kemény antifasiszta ellenzékiség táplálták, és a
Független Kisgazdapárt tekintélyét növelte a nemzeti ellenállásban
vállalt szerepe, következetessége is.
    
    Ott állt 1945. augusztusában a magyarság előtt egy párt, amelyik
erkölcsi tisztaságát megőrizte, elveihez hűséges maradt, és egyetlen
idegen erővel sem paktált le. Hiába érték csábítások korábban jobbról, a
háború vége felé pedig balról.
    
    Nagy Ferenc, a paraszttagozat nevében előterjesztett 20 pontos
nyilatkozatát - a választmány több hasznos előterjesztéssel együtt
hagyta jóvá. Nagy Ferenc ezzel a nyilatkozattal az egész addigi
agrárküzdelem-sorozatra kívánta feltenni a diadalkoszorút. A magyar
parasztságot, mint a demokrácia megingathatatlan alapját emeli be az új
hatalom résztvevői közé.
Az erőszak és a hatalmi politika újbóli veszélyeitől csak az osztály
mivoltában viszonylag legegységesebben megmaradt parasztság jelenthette
a biztosítékot. A legtovább elnyomás alatt lévő, de a leginkább nemzeti
kibontakozást elérő népréteg, elszánt híve minden zsarnokságellenes
társadalomszerkezet felépítésének, és alkalmas lelkileg a józan
önmérséklet tanúsítására, más - szintén saját függetlenségüket igénylő -
népek, nemzetek, nemzetiségek iránt.
    
    A paraszttagozat ezt bizonyítandó kinyilvánította, hogy az egyéni
bosszúvágy társadalmilag nem maradhat ható tényező, még akkor sem, ha az
egyéni sérelmek elkövetői már ismertek. Csak a törvényes számonkérésnek
lehet helye, és a lehetőség szerinti mielőbbi nemzeti megbékélésnek.
    
    Cél, hogy az emberek meggyőződéses munkásai legyenek a helyes közösségi
szándékok megvalósításának, ugyanúgy, mint saját boldogulásuk
elérésének. Egymást segítő, egymást támogató pártok, társadalmi rétegek
alkossák az országot - ezáltal lehetséges a hatékonyság és a jó
hozzáállás minden tekintetben.
    
    De ehhez az önkormányzati rendszernek, a népi nemzeti intézményeknek is
úgy kell funkcionálniuk, hogy abban tudása és képességei szerint
mindenki közreműködhessen. Már a demokratikus államberendezkedés
formáinak öncélú követelése, a szabad, befolyásmentes választások
biztosításának jogos elvárása is hatalmas tudati előkészítettséget
mutat.
    
    De nem kevésbé bizonyít a párt és a kisgazdamozgalom vezetőerő mivolta
mellett a szociális intézkedési tervek emberségessége, kivihetősége is -
amihez hasonlóval most sem rendelkezik az ország.
    
    A magyar élet alapja a föld. Ezt a később kommunista részről annyit
bírált megállapítást azóta sem tette érvénytelenné semmiféle eltúlzott,
elhibázott iparpolitika, de még a világpiac agrártúltermelése sem -
ezzel Magyarország e vonatkozásban kiváló távlatokkal rendelkezett.
    
    A földdel foglalkozók száma akkor még nagyobb volt, mint az összes nem a
földdel foglalkozóké. Ha tehát ez a nagy népesség, mint érdekeiben
védett kistulajdonos megtalálja az emberi mellett a gazdasági
integrálódásnak lehetőségeit is - az ország teherbíró-képességét
munkájuk eredményessége megsokszorozza.
    
    Így az az elképzelés, hogy a magyar parasztszövetség - a
szakszervezetekével azonos jogokat élvezve - töltse be általános és
egyedi érdekvédelmi, érdekképviseleti megbízatását, igen korszerű
felfogásról tanúskodott. A parasztság jogvédelme semmiben sem kíván
mások rovására fölényt - azonban kevesebbel sem éri be. Így elvileg a
sztrájkjogot is megköveteli.
    
    Most 1989 év kezdetén sajnos a parasztságnak e 40 évvel ezelőtti
programja ugyanúgy hiányzik, mint ahogyan hiányzott akkor. A különbség
annyi, hogy akkor még erővel, értelmes áldozattal sok minden
megváltozhatott volna a jó irányba. Most - túl rengeteg erőfeszítésen,
értelmetlen áldozaton - csak a bizonytalanság távlataival törődhetnek az
egymással szót érteni akaró magyarok.
    
    S talán az ismét mozgásba lendülő, új politikai erők fogják
egyértelműsíteni a "miképpen legyen jobb nekünk, magyar népnek"
évszázados sorskérdéseit - közöttük az újból életjelt adó Független
Kisgazdapárt is. +++


1989. január 1., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD