|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország és az EFTA
|
-----------------------
München, 1990. szeptember 27. (SZER, A mai nap, Farkas Pál) - Még alig telt el három hónap azóta, hogy az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA és Magyarország képviselői Gothenburgban kinyilvánították együttműködési szándékukat, ma pedig dr.Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már az első közös magyar-EFTA bizottsági tárgyalást nyithatta meg.
Az 1960-ban létrehozott, hat tagállomot tömörítő EFTA kereskedelmi súlya igen jelentős Európában. Ausztria, Svájc, Finnország, Norvégia, Svédország és Izland több mint 20 százalékkal részesedik az Európai Gazdasági Közösség exportjából és importjából. 1989-ben ez a forgalom összességében 232 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországon az utóbbi időszakban történelmileg jelentős változások zajlottak le - kezdte megnyitóját dr. Kádár Béla -, és ezek a változások nemcsak a politikában, de a gazdaságban is gyökeres szemléletváltást igényelnek.
Magyarország célja az, hogy mielőbb szervesen beépüljön természetes közegébe, az európai integrációba, s ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket.
Hiába látjuk azonban tisztán a célt, számos tényező nehezíti haladásunkat. Ezek között is a legsúlyosabb teher az a hatalmas külföldi adósságállomány és egyre növekvő adósságszolgálat, amely az elmúlt rendszer igencsak nyomasztó hagyatéka és állandó gondokat okoz a költségvetési egyensúly megteremtése terén.
A KGST-piac összeomlása, a német egyesülés okozta piacvesztés és az iraki megszállás okozta olajkrízis tovább nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|