|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel 10.
|
----------------------------------
München, 1990. augusztus 9. (SZER, Figyelő) - Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel, a Független Kisgazdapárt parlamenti csoportjának a vezetőjével. A riporter Szekeres László:
- A kisgazdapárti frakció szobájának tanácstermében állunk egymással szemben Torgyán Józseffel, akiről nagyon-nagyon sokat hallani sajtóban, rádióban, televízióban. Sokszor látjuk, tudjuk a szerepléseit. Ismerjük a Torgyán-jelenséget, de tulajdonképpen nagyon keveset tudunk arról, ki is Torgyán József. Tehát: hadd kezdjük ott Jóska, ki vagy, honnan jöttél?
- Kezdjük akkor a családi hátteremmel: anyai ágon görög katolikus papcsaládból származom. Az anyai nagyapám egy ismert görög katolikus pap, aki egy híres szónok volt, valószínűleg innen örököltem a szónoki készségemet. Az édesapám pedig egy szatmári parasztcsalád gyermeke. Ők földműveléssel foglalkoztak, és akkor adta el édesapám a földjét, amikor a négy gyermekét taníttatni akarta, és ezért édesanyámmal és a családdal felköltöztek Budapestre. Én mindössze 4 éves voltam, de úgy látszik a vér nem válik vízzé, mert a szatmári szülőföld, az meghatározó maradt az életemben. Úgy látszik, az ember a szülőföldet semmilyen körülmények között nem tudja elfelejteni és annak a jelentősége soha nem csökken.
- Mennyiben érzed meghatározónak a szülőföldedet és a földhöz való kötődésedet, hiszen falusi gyermekként születtél, városi gyerekként nőttél fel?
- Én nem is a születésemből fakadó tényeket emelném ki, hanem inkább az életutamból kiemelném azt a tényt, hogy amikor én még 13 éves gyerek voltam, akkor halt meg az édesapám, a nővérem a II. világháborús éhezések következtében kapott tüdővészt és 15 éves volt, amikor meghalt, négy nyelven beszélt már akkor, egy kiugró tehetség volt. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|