|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
- Független lesz Üzbegisztán? - 1. folyt.
|
Az üzbégek szuverenitási követelései az elmúlt évben erősödtek meg. Tavaly nyáron még a köztársaság fő üzbég csoportja: a Birlik, azaz "Egység" csoport mérsékeltnek tűnt, amikor részt vállalt az üzbégek és a meszhet kisebbség 100 ember életébe kerülő nemzetiségi zavargásainak lecsillapításában. Azóta azonban nyíltabban nacionalista csoportok szerveződtek. Például az Erk, azaz Szabadság mozgalom, mely teljes függetlenséget követel.
A romló gazdasági helyzet csak fokozza a nemzeti indulatokat. Becslések szerint Üzbegisztánban egymillióan vannak állandó állás nélkül.
Régi sérelme az üzbégeknek az is, hogy a moszkvai hatóságok évtizedek óta kényszerítik a köztársaságot intenzív gyapottermelésre. A helybeliek rámutatnak: ha élelmiszereket termelhetnének, életszínvonaluk megjavulna, és más szovjet köztársaságokat is élelmezhetnének. Ezenkívül a gyapottermelés nagy öntözőhálózatot és műtrágyázást kíván meg, ami katasztrofális következményekkel jár a környezetre. A térség két nagy folyója, a Szir-darja és az Amu-darja ma már épp csak hogy eléri az Aral-tavat, melynek vize emiatt drámaian leapadt.
A jelek szerint a militáns iszlámnak egyre növekszik a befolyása. Márciusban a puritán tanúkat hirdető vahabi szekta mohamedán hívei tüntetést rendeztek Taskentben, melyen ezrek vettek részt. A KGB fergánai elnöke szerint a vahabi szekta tagjai beékelték magukat az Erk függetlenségi mozgalomba is.
Eddig a szovjet Közép-Ázsia - melyről az iráni forradalom után több megfigyelő megjósolta, hogy súlyos problémákat fog okozni Moszkvának - viszonylag engedelmesnek mutatkozott. Ez a helyzet azonban úgy látszik, most megváltozik. +++
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|