 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
|
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32.
évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget
rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával
megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő,
az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket,
köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy
megyei és kaposvári képviselőit.
Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége
az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és
Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért
politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat
szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte
le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás
folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt
útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek
manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot
és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük
Nagy Imrét is.
Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és
igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel,
igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli
világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett
döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére
használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi
pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes
igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális
lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a
diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta
meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden
felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a
forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak
átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők
tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai
nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.)
1990. június 17., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|