|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet tiltakozás
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. január 29. hétfő (MTI-tud.) - A Szovjetunió
tiltakozott a Lengyel Népköztársaságnál a krakkói szovjet
főkonzulátus elleni vasárnapi támadásért. Ivan Aboimov szovjet
külügyminiszter-helyettes hétfőn hivatalába kérette Lengyelország
szovjetunióbeli ideiglenes ügyvivőjét, akinek hivatalos
nyilatkozatot adott át.
A dokumentum röviden összegzi a Krakkóban történteket, majd megállapítja, hogy a lengyel hatóságok nem gondoskodtak megfelelően a főkonzulátus biztonságáról, figyelmen kívül hagyták a nemzetközi jog azon normáit, amelyek a konzuli képviseletek sérthetetlenségéről szólnak. A szovjet tiltakozás felhívja rá a figyelmet, hogy a vasárnapi nem az első szovjetellenes cselekedet volt: meggyalázták a Lengyelország felszabadításáért folyó harcban elesett szovjet katonák sírjait, a szovjet állam kimagasló személyiségeinek emlékműveit.
Értetlenséget kelt - mutat rá a szovjet dokumentum -, hogy a lengyel kormány nyilvánosan mindmáig nem ítélte el a két ország, a két nép érdekeinek ártó cselekményeket.
A Szovjetunió követeli, hogy tegyenek meg minden intézkedést a Lengyelországban működő diplomáciai, konzuli és egyéb képviseleteinek biztonságáért, s reméli, hogy a lengyel illetékesek megteszik a szükséges lépéseket a krakkói főkonzulátus elleni támadás felelőseinek ügyében is - fejeződik be a határozott hangú tiltakozás. +++
1990. január 29., hétfő 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|