|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-nagygyűlés a Bem rakparton
|
1989. december 1., péntek - A népszavazás mérföldkő volt Magyarország életében, átrajzolta az ország politikai térképét, és esetleg hatással lesz a szabad parlamenti választásokra - jelentette ki Fodor Gábor az I. kerületi Művelődési Házban tartott pénteki Fidesz-nagygyűlésen.
A referendum bizonyította, hogy a lakosság képes részt venni a politikában, s erre igénye is van - mondta a Fidesz választmányának tagjaa. Értékelése szerint a népszavazáson az igen-párti négyes győzelmével erősítette pozícióit. Vesztesnek tekinthető viszont az MSZMP, amelynek négy nemre való felszólítása minimális támogatást kapott, az MSZP, amelyet érzékenyen érint, hogy az államfő-választásra csak a szabad parlamenti választások után kerül sor, továbbá az MDF, amely sikertelen bojkottfelhívásával jelentősen rontotta népszerűségét. Ugyanakkor kifejtette: a Fideszt, a Kisgazdapártot, az SZDP-t és az SZDSZ-t a népszavazás eredménye nem teheti elbizakodottá, és szükségük van a referendumot követően kialakult helyzet alapos elemzésére. Hangsúlyozta: a négy párt között most egy konkrét feladat kapcsán jött létre szövetség, s ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis nem tisztázott kellőképpen, hogy az említett pártok irányvonalát mennyire lehet a jövőben összehangolni. Fodor Gábor az ország stabilizálása szempontjából a legfontosabbnak a szabad parlamenti választások kiírását tartotta. Az átmeneti időszakban pedig nagyon lényegesnek ítélte meg a kormány és a különböző pártok közötti viszony alakulását. Kifejtette: a kormánynak egyértelműen deklarálnia kell, hogy az átmenet kormánya, és a gazdasági összeomlás elkerülésére alapvető intézkedéseket kell hoznia. Úgy vélte: a békés átmenetet veszélyeztetné, ha már most megindulna a pártok közötti osztozkodás a minisztériumokban, szakigazgatási szerveknél és a fontosabb tömegtájékoztatási eszközöknél lévő fontosabb posztok betöltését illetően. E posztok paritásos alapon történő elosztása az 1945 utáni koalíciós időket reprodukálná, s olyan patthelyzetet idézne elő, ami a demokrácia fejlődése érdekében elkerülendő. Ebből kiindulva bírálta a Rádió és a Televízió felügyeletére kijelölt bizottság felállítását. (MTI)
1989. december 1., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|