|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Kis János a népszavazásról
|
-------------------------- München, 1989. november 27. (SZER, Magyar híradó) - Kiküldött munkatársunk, Kasza László jelenti: - A négy igen-párt -, ahogy manapság már az országban őket nevezik - sajtókonferenciát tartott ma délelőtt. Ezen - félhivatalosan - bejelentették, hogy tudomásuk szerint nemcsak hogy a választásra jogosultak 50 százalékánál több élt a szavazati jogával, hanem - és ez a nap meglepetése - az első kérdésben is az igen szavazatok vannak többségben. Ugyanakkor a választás lebonyolításával megbízott bizottság ezt az információt nem tudta megerősíteni. Kis Jánost, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete tagját kérdezem, hogy honnan az információ, és mennyire lehet ezt megerősítettnek tekinteni? - Csak megismételhetem, amit Pető Iván a sajtóértekezleten mondott: az országház-téren sétáltunkban a falakon át hallottuk kiszűrődni az információ hangjait, innen tudjuk megerősíteni. Tehát hivatalosan nem tudom, mégis komoly jelek utalnak arra, hogy a négy igen-pártja az első kérdésben is megnyerte a népszavazást. - Hogyan ítéli meg a Szabad Demokraták Szövetsége - amely ugye kezdeményezője volt a népszavazásnak - ezt a mai helyzetet, amely a tegnapi népszavazás után előállt itt Magyarországon? - Mi úgy gondoljuk, hogy a népszavazás egyértelmű igen-jei rendkívüli módon leegyszerűsítik a demokratikus átmenet döntő állomásához, a szabad parlamenti választásokhoz vezető utat. Gyakorlatilag az utolsó akadály is elhárult, amely köztünk és a szabad választások megrendezése között állt. A parlament bármelyik pillanatban feloszlathatja önmagát, és kitűzheti a parlamenti választások időpontját. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|