|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (1. rész)
|
1989. november 18., szombat - Szeghalmon, ahol Tildy Zoltán 1946-os köztársasági elnökké választásáig tizenkét esztendőn át volt református lelkész, szombaton a kisgazda politikus századik születésnapján emlékünnepséget rendeztek.
Az ünnepély nyitányaként a helyi református egyház gyülekezeti termében Tildy-emléktáblát lepleztek le (az emléktábla Nagy József debreceni református lelkész műve), majd a Kossuth téri templomkertben a Tildy-szobor fölavatása következett. A Rajki László szobrászművész által, Eleöd Ákos építész közreműködésével alkotott bronz mellszobornál Straub F. Brunó akadémikus, nyugalmazott államelnök mondott avatóbeszédet. Tildy Zoltánt - mondotta - a tények tisztelete, a valóság ismerete jellemezte, a kisemberek segítőjeként a demokrácia megvalósításáért küzdött. Sajnos a belső és a külső erők összejátszása, a sztálinista nyomás hatására 1948-ban lemondásra kényszerült köztársasági elnöki tisztéről; az 1945-ös választási győzelem után felhigult párt nem tudott - talán nem is tudhatott - ellenállni a sztálinista erőszaknak. A mai feladatokról szólva a nyugalmazott államelnök megállapította, hogy a Tildy-féle előretekintő, a gondokkal szembenéző, s nem a múltba visszanéző politikára van szüksége az országnak. Avatóbeszédét az új választások előtti kívánságával zárta Straub F. Brunó: adja Isten, hogy olyan becsületes politikusokat találjunk, amilyen Tildy Zoltán volt. (folyt. köv.)
1989. november 18., szombat 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|