|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
- Gyászünnep - 9. folyt.
|
- És, ha már ezt mondod, hadd szakítsalak közbe, mintegy elismerve: rendben van, igen egyetértek veled, igazad van, gondolod-e, hogy mire eljutunk október 23-ikához odaérik a helyzet, hogy ez is pirosbetűs nap lesz, hogy munkaszüneti nap lesz és lehet tüntetni? - Pontosan ide akarok kilyukadni, hogy voltaképpen ez az egész tegnapi szertartás egy-két dolgot azért még nem tisztázott. Azt még nem tisztázta, hogy mindenki - tehát az MSZMP-t is beleértve - ezt forradalomnak tartja-e vagy nem. Na most, hogyha az 56-os események egy forradalmat képeztek, akkor a Kádár-rendszer volt az ellenforradalom - és ezt valamikor tisztán ki kell mondani. Ez az egyik. A másik, amit szintén tisztázni kellett, ez a felelősségrevonás, de mielőtt még odaérünk, akkor a kivégzések ügyét is napirendre kell hozni - és tulajdonképpen egy szörnyű vérfürdőről volt szó 56 és 61-62 között. Mansfeld Péter ügyét azt hiszem ma már mindenki ismeri: megvárták, amíg elérte nagykorát és csak akkor végezték ki. Szerintem erre nincs precedens a civilizált Európában legalábbis a háború óta. Na most ezeket a nagyon fontos tényezőket azt hiszem, mindegyik valamire való politikai pártnak vállalnia kell, de ehhez még azt is hozzá szeretném fűzni, a párt-reformszárny szemmel láthatólag ebbe az irányba tendál. Amikor például Pozsgay Imre sajtókonferenciát tartott Bonnban, akkor ő 1953-tól datálta azt, hogy a magyar párton belül mindig is létezett egy, a demokráciát támogató reformszárny. Tehát vállalta az egész Nagy Imre örökséget. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|