 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
|
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz
tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották
ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán.
A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató
nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei
tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti
fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban
5558 forint.
Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek
csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A
nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és
még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála,
lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat.
Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az
első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát,
amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a
tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a
Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A
Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív
szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít.
Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független
kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki
számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor
talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat.
A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma
növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A
szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a
megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad
Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|