 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER
--------------------- München, 1989. május 29.
Magyar híradó
1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A
független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az
életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének
elmaradása miatt.
Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és
közvetett okait és hátterét:
Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an
gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt
már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig
már 1500-an tüntettek.
Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az
RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete
egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a
létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak
338-an kaptak elhelyezkedési segélyt.
A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint
azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei
MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós
miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt
nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek,
hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha
helyzetéről.
A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is
nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe,
internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig -
miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa
statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető
28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|