|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (2. rész)
|
A vezető pártfunkcionáriusok véleménye szerint az eredmények elsősorban a megkezdett reformoknak köszönhetők, a problémákat az elmaradt reformok idézték elő. Az emberek többsége a többpártrendszerrel ért egyet. Meglepően sokan választottak maguknak pártot, noha előzőleg a megkérdezettek 30 százaléka egyetlen alternatív pártot sem tudott megnevezni, másik 30 százaléka pedig csak egyet vagy kettőt. A pártot választók többségének még nincs kialakult véleménye, elsősorban a tradicionális értékek és pártnevek alapján döntött, nem pedig saját érdekének és léthelyzetének megfelelően. Az országos politikai életben szerepet játszó politikusok megitélése szerint a legnagyobb tekintélyű politikusok elsősorban a kormány tagjai: Pozsgay Imre (69.6 százalék), Németh Miklós (69) és Nyers Rezső (61.3). Az emberek 25 százaléka úgy véli, hogy 1956-ban ellenforradalom, 24 százaléka szerint forradalom volt. A pártapparátusi tagoknak csak 8 százaléka véli ellenforradalomnak 1956-ot. Ugyanakkor 40 százaléka 1956-ot népfelkelésnek és ellenforradalomnak minősíti. Ezt azonban a társadalomban megkérdezetteknek csak a 3,5 százaléka vallja. Több mint 60 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évben romlott saját gazdasági körülményük, az ország gazdasági helyzete rossz, és a következő években tovább rosszabbodik. Biztató azonban: az állampolgárok 50 százaléka reménykedik abban, hogy a politikai helyzet már a következő évben javul. (MTI)
1989. május 25., csütörtök 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|